„Erdélyi országgyűlés” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Beszterce egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások)
Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve
{{tataroz}}
 
Az '''erdélyi országgyűlés''' az [[Erdélyi Fejedelemség]] magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlése volt 1527–1867 között, amelyet a [[erdélyi fejedelem|fejedelem]] hívott össze. Az első erdélyi országgyűlést 1527. október 18-án, az utolsót – amely elhatározta Erdély unióját Magyarországgal – 1865. november 26. – december 25. között tartották, mindkettőt [[Kolozsvár]]on.
 
Az országgyűlés jogállását, szervezetét és működését első ízben az 1791. évi X. és XI. törvénycikkelyek foglalták rendszerbe.
 
== Története ==
=== A középkori erdélyi tartományi gyűlés ===
=== Az erdélyi országgyűlés kialakulása ===
=== A török kiűzését követően ===
 
== Összetétele ==
Az 1791-es törvénycikkek szerint az országgyűlést a [[gubernium|királyi főkormányszék]], a királyi tábla, a vármegyék, vidékek és székely székek
főtisztjei, a királyi hivatalosok, a vármegyék és magyar vidékek, valamint a székely és szász székek és vidékek, valamint a szabad királyi városok és taksás helyeknek nevezett városok követei alkották. Ezen kívül a főkormányszék javaslatára mintegy 140–160 regalista is meghívást kapott. A meghívás mindig csak egy országgyűlésre volt érvényes. A főkormányszék tagjai nem rendelkeztek szavazati joggal, és a főkormányszék nem változtathatta meg az országgyűlés határozatát.
 
== Helyszínei ==
Az országgyűlésnek nem volt állandó helyszíne; a leggyakrabban [[Gyulafehérvár]]on, [[Kolozsvár]]on, [[Nagyszeben]]ben, [[Torda|Tordán]], [[Marosvásárhely]]en, [[Medgyes]]en, [[Segesvár]]on, illetve [[Fogaras]]on tartották. További ismétlődő helyszínek [[Radnót]], [[Beszterce (település)|Beszterce]], [[Nagyenyed]], [[Szászsebes]], [[Nagysink]], [[Gyalu (Románia)|Gyalu]] és [[Apahida]] voltak.
 
== Működése ==
 
A Habsburg-uralom alá került Erdélyben fennmaradt az országgyűlés intézménye; az 1791. évi VII. törvénycikkely szerint a törvényhozó hatalmat a nagyfejedelemnek és az országgyűlésnek közösen kellett gyakorolnia. Ugyan az 1691-ben kiadott ''[[Diploma Leopoldinum]]'' előírta az országgyűlés évenkénti tartását, a gyakorlatban ez nem valósult meg: [[Ferenc magyar király|Ferenc]] uralkodása alatt (1792– 1835) csak négy, [[V. Ferdinánd magyar király|V. Ferdinánd]] alatt pedig csak három országgyűlést tartottak.
 
== Helyszínei ==
Az országgyűlésnek nem volt állandó helyszíne; a leggyakrabban [[Gyulafehérvár]]on, [[Kolozsvár]]on, [[Nagyszeben]]ben, [[Torda|Tordán]], [[Marosvásárhely]]en, [[Medgyes]]en, [[Segesvár]]on, illetve [[Fogaras]]on tartották. További ismétlődő helyszínek [[Radnót]], [[Beszterce (település)|Beszterce]], [[Nagyenyed]], [[Szászsebes]], [[Nagysink]], [[Gyalu (Románia)|Gyalu]] és [[Apahida]] voltak.
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
 
== Források ==
* {{CitLib | tit = Erdély története: Három kötetben | ass = Főszerk. Köpeczi Béla | loc = Budapest | red = Akadémiai | ann = 1986 | isbn = 963 05 4203 X | url = http://mek.oszk.hu/02100/02109/#}}
* {{CitLibcite book | autfirst= Károly | last= Lám Károly | tit title= Az erdélyi országgyűlés szervezete: 1541-1848 | loclocation = Kolozsvár | red = Gámán | annyear = 1908 | url = http://mek.oszk.hu/10300/10366/10366.pdf}}
* {{KatLex|3||E/erd%C3%A9lyi%20orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s.html}}
* {{cite book | first= Katalin | last=Péter | authorlink=| year=1987| title= Az országgyűlések a kora újkori magyar történelemben |publisher=MTA Történettudományi Intézet – Országos Pedagógiai Intézet |editor =|chapter= Az erdélyi országgyűlés a kora újkori magyar fejlődésben |location= Budapest|isbn=963-8311-45-2}}
* {{CitLib | aut = Lám Károly | tit = Az erdélyi országgyűlés szervezete: 1541-1848 | loc = Kolozsvár | red = Gámán | ann = 1908 | url = http://mek.oszk.hu/10300/10366/10366.pdf}}
* {{CitLibcite book | autfirst= Zsolt| last= Trócsányi Zsolt| authorlink=| tityear=1980| title= Erdély központi kormányzata 1540–1690 | cap publisher=Akadémiai Az országgyűlésekKiadó | locpages = Budapest396–405 |chapter= redAz = Akadémiaiországgyűlések | ann location= 1980 Budapest| isbn = 963-05-2327-2 | pag = 396–405}}
 
== További információk ==