„Szolnok” változatai közötti eltérés

| név = Szolnok

| kép =

Szolnok legmagasabb pontja a Beke Pál halma 101,3 m, [[Szandaszőlős]] külterületén található. Szandaszőlős alatt, mélyfúrások tanúsága szerint megközelítően 2 km mélységben helyezkedik el a medencealjzat. A terület alatti kéreg az európai táblából származik, kristályos, feltételezhetően [[kambrium]] előtti (mintegy 1 milliárd éves) keletkezési idejű. Legidősebb kőzetei a mecseki hasonló korú, de a felszínen levő kőzetekkel rokon képződmények. Későbbi korok emlékeként északkelet-délnyugati csapásirányban a mélyfúrások megtalálták a [[triász]]-[[Jura (időszak)|jura]] korú mészköveket is a mélyben. A [[Kréta (időszak)|kréta]] és az idősebb [[harmadidőszak]] vulkanikus maradványokat és [[flis]] üledékeket hagyott maga után. Az idősebb harmadidőszakban Szolnok alatt újra flis üledékek, majd a harmadidőszak fiatalabb szakaszában vastag vulkáni kőzetrétegek jöttek létre. A harmadidőszak végén a feltöltődő [[Pannon-tenger]] hagyta hátra több száz méter vastag üledékeit. Ezek az üledékek plasztikus mivoltuknál fogva mintegy ráborulnak az idősebb medencealjzat domborzatára. Ezt követően folyóvízi, ártéri, tavi üledékek rakódtak le. A [[lösz]] vastagsága legfeljebb egy-két méter. Végül folyami homokot fújt ki a szél, ami Szolnok legtöbb pontján a felszínen vagy kissé a felszín alatt több méter vastagságban megtalálható. A fúrások artézi vizet találtak mintegy 900m mélységben, jelenleg egy kút működik Szandaszőlősön. Szintén ismert mélységi fúrásokból földgáz jelenléte a város alatti kőzetrétegekben.

 

 

 

A [[Őskőkorszak|paleolitikum]] utolsó szakaszában lerakódott folyami üledékekből hatalmas [[bölény]]koponyák, alkalmanként [[mamut]]csontok és más nagy emlősök maradványai kerültek elő a Tiszából. Gyakran kotróhálókban vagy egyszerű halászhálókban akadtak fenn, máskor a folyószabályozást kísérő munkálatoknál kerültek elő. A [[Glaciális|jégkorszak]] utolsó harmadában igazi szabadtéri „vadaspark” lehetett a mai Szolnok helyén, számos, mára kihalt nagy emlőssel, valamint olyan állatokkal, amelyek ma sokkal északabbra élnek (Például [[jávorszarvas]], [[rénszarvas]]).

De nem csak állatok maradványai kerültek elő ebből a korból. A [[Glaciális|jégkorszak]] előtt a térség és a város későbbi kül- és belterülete már lakott volt. Az 1800-as években is előkerültek olyan leletek, amelyek az emberek paleolitikumi megtelepedését bizonyítják Szolnokon. Mamut-, gyapjasorrszarvú-, az ősbölénymaradványok, mamutagyarból csiszolt csontpohár illetve [[Tiszaörvény]]nél egy [[jávorszarvas]] agancsának rózsarészéből kifaragott csontpohár is előkerült. Ezek a leletek hazai és nemzetközi viszonylatban is rendkívül értékesnek és egyedülállónak mondhatóak.

 

 

Az alábbi jégkorszaki állatok csontjai kerültek elő (nem teljes a lista):