„Ico, a bátor lovacska” változatai közötti eltérés

Máté Apó egy kapzsi császár történetét meséli el Icónak. A kapzsi császár régen azt akarta, hogy a legtöbb arany az övé legyen. A sok aranyból, amit összegyűjtött készíttetett egy harangot, de azt akarta az övé legyen a világ legnagyobb harangja, ami aranyból van. A sok kisebb aranyharangot, amiket összegyűjtött, abból készíttetett egy óriási nagy aranyharangot, amit nagy nehézségek árán felhúzatott a toronyba. Az óriási harang megszólaltatásakor a harang hatalmas súlya miatt a vár összeomlott, maga alá temetve a császárt is. A túlélők nem messze onnan egy új várat építettek. A legenda szerint a régi vár romjai között minden éjjel az elhunyt kapzsi császár szelleme kísért, mert a kapzsiságáért az volt a büntetése, hogy a romok közé zárták, és minden éjszakán, amikor telihold van és tiszta az ég, meg kell szólaltatnia a harangot az idők végezetével. Ico úgy gondolja van benne igazság, amit Máté apó mesélt, a kapzsi császárról, de szerinte a harangot egy élő személy szólaltatja meg, és véleménye szerint ugyanaz az ember, aki a lovakat is eltünteti az istállóból.

 

 

A következő jelenet már ismét a királyi vár. A királynak elmeséltek mindent, ami történt. A király Langalétát kinevezi új főlovászmesterének, Icót pedig Langaléta akarja megtenni a király lovának. Végül Ico úgy dönt, inkább mégis visszamegy arra a helyre, ahol született, mert nem akarta elhagyni a barátait.