„Erdélyi országgyűlés” változatai közötti eltérés

=== A középkori erdélyi tartományi gyűlés ===
=== Az erdélyi országgyűlés kialakulása ===
Az [[1526]]-os [[mohácsi csata|mohácsi csatáig]] az [[erdély]]i tartományi gyűlés szerepe és működése többnyire azonos a korabeli [[Horvát Királyság]] tartományi gyűléséével, a [[szábor]]ral.<ref name="Péter13"></ref> Később [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] és [[I. János magyar király|Szapolyai János]] kettős királysága idején a [[Magyar Királyság]] országgyűlésének, a horvát, illetve erdélyi tartományi gyűlésnek közjogi helyzete lényegében nem változott, bár az erdélyi kormányzati rendszer átalakulása már [[I. János magyar király|Szapolyai]] idejében megkezdődött. A[[Erdély]]ben a korábbi történeti vélekedéssel szemben azonban a kialakuló intézményrendszer nem a középkori [[erdélyi vajda]] pozíciójából és a rábízott „tagból” fejlődött ki, [[Trócsányi Zsolt]] történész kutatásaiban bebizonyította<ref>{{cite book | first= Zsolt| last=Trócsányi | authorlink= Trócsányi Zsolt| year=1980| title= Erdély központi kormányzata 1540–1690 |publisher=Akadémiai Kiadó |chapter= Az országgyűlések |location= Budapest|isbn=963-05-2327-2}}</ref>, hogy az [[Erdélyi Fejedelemség]] igazgatási rendszere királyi eredetű, ennek jó példája, hogy a fejedelmi kancellária sem az erdélyi vajda kancelláriájából, hanem [[I. János magyar király|Szapolyai]] királyi kancelláriájából alakult ki.<ref name="Péter14">{{Opcit|n=Péter: Az erdélyi országgyűlés|o=14}}</ref> Péter Katalin pedig [[1987]]-es előadásában kijelentette, hogy „(…) az erdélyi fejedelemség nem az erdélyi tartományból jött létre, s az erdélyi fejedelmek nem a vajdák utódai. Ehelyett Szapolyai János királyságából lett az erdélyi állam, illetve fejedelemség.”<ref name="Péter14"></ref>
 
=== A török kiűzését követően ===