„Zsámbéki-medence” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Történelem: Tartalom hozzáadása Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
→Történelem, népesség: Tartalom hozzáadása Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
7. sor:
[[Fájl:Kilátás a Nagy-Kopaszról a Zsámbéki-medencére alkonyatkor, Budai-hegység1.jpg|bélyegkép|középre|800px|Kilátás a [[Nagy-Kopasz]]ról a medencére alkonyatkor]]
==Történelem, népesség==
Az itt lakók hajdan [[mezőgazdaság]]gal (főként szőlőtermesztéssel) és állattenyésztéssel foglalkoztak. A legkorábbi régészeti leletek a [[kőkorszak|kőkor]]ból maradtak ránk, s számtalan feltárt településmaradvány, épületrom, nyelvemlék (a magyar törzsekről elnevezett falvak: [[Budajenő]], [[Budaörs]] stb.) utal arra, hogy az egykori királyi főváros, [[Székesfehérvár]] és a püspöki székhely, [[Esztergom]] között húzódó hadi út két oldalán már a [[honfoglalás]] korában is jeles kultúra virágzott.
A török uralom évszázadaiban szinte teljesen elnéptelenedett területre később a főként [[németek|német]] származású lakosság ([[bajorok|bajor]], [[Dunai svábok|sváb]], de találhatók a telepesek között [[tótok]] és [[olaszok]] is) csak a [[17. század]] elején kezdett újra betelepülni. Nagy részük iparos – legtöbbjük [[asztalos]] és [[bognár]] – vagy [[szőlő]]műveléssel foglalkozó paraszt volt, szinte nincs olyan település, ahol ne láthatnánk az út mellett vagy a hegyoldalban régi építésű pincesorokat. (Budajenei Pincesor, Pátyi Pincehegy, Töki Pincesor, Bicskei Szőlőhegy, Etyeki Borospincék)
| |||