„Sivatagi éghajlat” változatai közötti eltérés

A '''sivatagi éghajlat''' elnevezés két éghajlatot jelöl: a [[Trópusok|trópusi övezet]]be, azon belül a [[térítői öv]]be tartozó [[trópusi sivatagi éghajlat]]ot, valamint a [[mérsékelt öv]]be, a [[szélsőségesen szárazföldi öv]]be tartozó [[mérsékelt övi sivatagi éghajlat]]ot. A két éghajlat közös jellemzői a magas légnyomás, a rendkívül alacsony csapadékmennyiség, a nagy [[napi hőingás|napi]] és [[évi közepes hőingás]], valamint az ezekből következő gyér vagy hiányzó növénytakaró, terméktelen homokból vagy kőzettörmelékből álló sivatagi talajok.<ref name="Petőfi">Nagy Balázs - Nemerkényi Antal - Sárfalvi Béla - Ütőné Visi Judit: Földrajz 9. Nemzedékek Tudása, {{ISBN|978-963-19-7416-4}}</ref>

 

E területek jellemzője, hogy a leszálló [[légmozgás]] miatt nagyon kevés csapadék van. Mennyisége nem haladja még az évi 200 mm-t. Néhány [[sivatag]]ban évekig sem hullik eső. A hőmérséklet a trópusi sivatagokban egész évben nagyon magas, a mérsékelt övi sivatagokat rendkívül forró nyár és zord tél jellemzi. Az évi közepes [[hőingás]] a trópusi sivatagokban kicsi (a mérsékelt öviben magas), de a napi mindkettőben nagyon magas. Az erős [[napsugárzás]] miatt nappal 50 fok is lehet, de a felhők hiánya miatt az éjszaka akár fagypont alá is süllyedhet.<ref name ="Petőfi" />