„Fenolok” változatai közötti eltérés

A '''fenolok''' a [[szerves vegyületekvegyület]]ek egy csoportját alkotják. Olyan [[hidroxilcsoport]]ot (vagy hidroxilcsoportokat) tartalmazó aromás vegyületek, amelyekben a hidroxilcsoportok közvetlenül az aromás gyűrűhöz kapcsolódnak. A csoport neve a legegyszerűbb ide tartozó vegyület nevéből, a [[fenol]]éból ered. A fenolok szerkezetüket tekintve a tercier (harmadrendű) [[alkoholok]]ra emlékeztetnek, a kémiai tulajdonságaik viszont eltérnek az alkoholok tulajdonságaitól. Fontos különbség például, hogy a fenolok kifejezetten [[sav]]jellegű vegyületek. Az aromás gyűrűhöz kapcsolódó hidroxilcsoportok száma alapján egyértékű, kétértékű és többértékű fenolokat különböztetnek meg.

A fenolok azonban gyenge savak, a sóik vizes oldatban könnyen hidrolizálnak. Általában gyengébb savak, mint a [[szénsav]], ezért nem képeznek sókat az [[alkálifémalkálifémek]]ek karbonátjaival, sőt a szénsav az alkáli-fenolátokból felszabadítja a fenolt.

A fenolok megtalálhatóak a [[kőszénkátrány]]ban és más kátrányféleségekben. A növényvilágban is igen elterjedtek. Például számos [[illóolajok|illóolaj]]ban találhatók fenolok és fenoléterek. A növényekben nagy mennyiségben előforduló [[lignin]] lebontásakor is keletkeznek fenol típusú vegyületek. Fenolos hidroxilcsoportokat tartalmaznak a katechinek és egyes növényi pigmentek ([[flavonoidflavonoidok]]ok, [[antociánok]]) is.

Fenolos hidroxilcsoportokat tartalmazó vegyületek állíthatók elő az aromás [[szulfonsavszulfonsavak]]ak alkáliömlesztésével. Ezzel a módszerrel egy- és többértékű fenolok is előállíthatók.

Az [[Halogénezett aromás szénhidrogének|aril-halogenidek]] (halogéntartalmú aromás vegyületek, amelyekben az aromás gyűrűhöz halogén kapcsolódik) lúgos hidrolízissel fenolokká alakíthatók. Ekkor a halogén hidroxilcsoportra cserélődik. (X [[klór|Cl]], [[bróm|Br]] vagy [[jód|I]] lehet)

| [[Fenol]] || [[Krezol|o-Krezol]] || [[Krezol|m-Krezol]] || [[Krezol|p-Krezol]]