„Grimoár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
9. sor:
* [[Clavicula Salomonis]] - "Salamon kulcsa" {{Wd|Q2081549}} - alapja az arab mágia és a héber [[Kabbalizmus|kabbalisztika]]. Ez volt a legnépszerűbb mágikus útmutató. Több nyelven maradtak fenn példányai kisebb-nagyobb eltérésekkel. 1559-ben az inkvizíció [[Index librorum prohibitorum|tiltott könyvnek]] nyilvánította. {{refhely|Yliaster Daleth: Mágia}}
* [[Lemegeton]] {{Wd|Q1992642}} - "Salamon kis kulcsairól" - ismeretlen szerzőjű és keletkezési idejű démonológiai varázskönyv. A legnépszerűbb grimoár volt a ''Clavicula Salomonis'' után. A legrégebbi fennmaradt példánya a 17. század elejéről származik. {{refhely|Yliaster Daleth: Mágia}}
* [[Picatrix]] {{Wd|Q596932}} - a rituális mágia és a talizmán legösszefogóbb középkori varázskönyve. Ez az eredetileg arabul írt varázskönyv a korreszpondenciák tanával foglalkozik elsősorban, megőrizve és kiterjesztve a [[Szinkretizmus|szinkretisztikus]] szemlélet minden [[vallás]]t összefogó, egyetemességre törekvő jellegét. A könyv alaptétele szerint a világon minden létezőt láthatatlan szálak kötnek össze, egy tradicionálisan meghatározott rendszer szerint kategorizálva a dolgokat. Az egész könyv nem más, mint egy [[Újplatonizmus|neoplatonista]] alapokon álló, [[Hermetizmus|hermetikus]] stílusú útmutató a gyakorló mágus számára; kézikönyv vagy enciklopédia, amely segít eligazodni a mágikus összefüggések szövevényében. {{refhely|Yliaster Daleth: Mágia}}
* [[Abramelin szent mágiája]] {{Wd|Q22257011}} - a 20. század mágusaira és okkultistáira talán egy grimoár sem tett olyan nagy hatást, mint az ''[https://dlscrib.com/abramelin-szent-m-aacute-gi-aacute-ja-k-ouml-z-eacute-pkori-m-aacute-gikus-kabbalisztikus-ritu-aacute-l-eacute-k-ouml-nyv_58ff7877dc0d60707d959ea3_pdf.html Abramelin mágus Szent mágiája]''. Ez a könyv olyan – az átlagos európai irányvonaltól kissé eltérő – módszerét mutatja be a rituális mágiának, amely az okkultista Francis King szerint az indiai [[Bhakti-jóga|bhakti-jógával]] állítható párhuzamba. A kézirat valamikor a 18. században francia nyelven íródott, de valójában egy régebbi, héber nyelvű példány másolata. Az eredeti példányt állítólag egy 14-15. századi Ábrahám nevű [[würzburg]]i [[Zsidók|zsidó]] a fia, Lamech számára írta. A könyv utasításai szerint hat hónapra el kell vonulni egy világtól elzárt, félreeső helyre, ahol spirituális irányultságú aszketikus életet kell élni, szent iratok tanulmányozásába merülve. A hatodik hónap végén, ha az előírásoknak megfelelően és teljes átérzéssel végrehajtotta az előkészületeket, a mágus megidézheti és megismerheti az ő égi patrónusát, szent őrzőangyalát, aki a 20. századi okkultisták és a metafizikai tradíció néhány kutatója szerint nem más, mint az ember felsőbbrendű énje, az emberfölötti világ kapujának őre. Az angyal megtanítja a mágust a jó és rossz szellemek megidézésének minden fortélyára. {{refhely|Yliaster Daleth: Mágia}}
: A könyv szerzője figyelmezteti a mágia alkalmazóit, hogy ne kezdjenek el kísérletezni a könyvben található mágikus négyzetekkel anélkül, hogy elvégezték volna az előkészületeket, és találkoztak volna saját égi képmásukkal, mert az idő előtti használata beláthatatlan következményekkel járhat. {{refhely|Yliaster Daleth: Mágia}}
| |||