„Mahmud Barzanji kurd király” változatai közötti eltérés

a
A kelleténél több kelletés és mellet-mutogatás megszüntetése (naná, hogy kézileg). Ugye éééértiiiik???
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(t)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a (A kelleténél több kelletés és mellet-mutogatás megszüntetése (naná, hogy kézileg). Ugye éééértiiiik???)
Sir Percy Cox irak katonai vezetője és [[Winston Churchill (miniszterelnök)|Winston Churchill]], megegyeztek, hogy hazaengedik Mahmudot aki hazaköltözött Irak északi vidékére. Ennek következtében Nagy-Britannia nagyobb befolyással bírt a területen. Cox és Mahmud között később vita támadt a régió helyzetét követően. Cox a brit befolyás erősítését, míg Mahmud hatalmának visszaszerzését kívánta. Cox félelme valódi volt, mivel tartott egy forradalom kitörésétől, amit Mahmud vezetne. Emellett fontos tényező volt a déli, arab régiók stabilitásának megőrzése. A kurdok álma egy független államról némiképp letettek, mivel ők is tartottak a törökök túlzott befolyásától. A sejk visszahívása volt az egyedüli békés eset a régióban.
 
Cox beleegyezett, hogy visszahozza a sejket,aki kormányzó lett Kurdisztán déli részén. 1922 december 20-án, Cox is elfogadta a közös angol-iraki nyilatkozatot, amely lehetővé tette egy kurd kormány és egy alkotmány létrehozását, valamint megállapították a mandátumterület határait. Cox még így is bizonytalannak nevezte a területet, mivel sok kurd, szeparatista csoport működött itt. Hazatérése után Mahmud tovább folytatta az önálló kurd állam szervezését. 1922 végén ismét kikiáltották Kurdisztán függetlenségét. Cox csak 1923-ban, ébredt rá a helyzet súlyosságára, a kormány el is utasította a függetlenséget és azonnal támadást indított a kurdok ellen. Ismét Mahmudot választották királlyá, aki 1924-ig hivatalosan, 1932-ig már csak névlegesen volt kurd király. Az utolsó felkelés leverése után el kelletkellett hagynia szülőföldjét.
 
== Halála és emlékezete ==
169 748

szerkesztés