„Vasárnap” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ
19. sor:
 
==Eredete==
A magyar vasárnap szó valószínűleg a vásárnap [[szóösszetétel|összetett szóból]] ered, jelentése a középkori vásárok megtartásával kapcsolatos. [[I. István magyar király|Szent István]] király a kereszténység terjedésének elősegítése miatt a vásárok megtartását a templomba járással és a munka szüneteltetésével kapcsolta össze. "''A vasárnap megtartásáról, hogy a munkának szünete legyen.''"<ref>[http://web.archive.org/web/20110811105914/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=265 A vasárnap megtartásáról, hogy a munkának szünete legyen], 1000ev.hu</ref> István király törvénye a vásártartás királyi monopóliumát biztosította a templomos (egyházas) helyeken, a templom mellett létesített vásárokon.<ref>[http://www.c3.hu/~magyarnyelv/99-3/farkast.html Szabó G. Ferenc, A vásározás emlékei középkori helységneveinkben], c3.hu</ref>
[[V. István magyar király]] 1271-ben kiadott kiváltságlevele volt az első vásárszabadalom, amely Győr városát a legmagasabb középkori városi státusba, a szabad királyi városok sorába iktatta.<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/03/215.html Vásárismertetések], mek.oszk.hu</ref>
A várak szomszédságába templomok épültek, amelyek befolyásolták a vásárok tartásának helyét és idejét. A kisszámú keresztény templom mellett rendszeresen összegyűltek a magyarok a környező településekről, a heti egyszeri [[Szentmise|szentmisére]], így a [[honfoglalás]]t követően népes vásározó helyek jöttek létre a templomok körül, mert a vásárt a szentmise helyén és napján tartották.<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/03/202.html#203 Magyar Néprajz A vásárok kialakulása 11.-15. század]</ref><ref>[http://mult-kor.hu/20070913_torveny_tiltotta_a_vasarnapi_vasarozast_ Törvény tiltotta a vasárnapi vásározást], mult-kor.hu</ref> A vásárnap szó elején lévő „á” [[elhasonulás]] miatt vált „a”-vá. A Vasárnap név első írásos említése [[1405]] körülre datálható.<ref>{{EtimSz|1|902}}</ref><ref>[http://www.c3.hu/~magyarnyelv/01-3/kissl.htm Helynévfejtések és etimológiai felülvizsgálatok], c3.hu</ref><ref>[http://mnytud.arts.unideb.hu/szakdolgozat/1669/seres_a_1669.pdf A vásártartásra utaló településnevek névrendszertana], mnytud.arts.unideb.hu</ref> Később, a keresztény vallás elterjesztése után viszont [[I. László magyar király|Szent László király]] törvényt hozott a vasárnap megszegéséről: "''A szent zsinat parancsolja, hogy a ki vasárnap vásárt üt, bontsa el sátorát, a mint állitotta. Ha pedig ellenkezik, ötvenöt pénzt fizessen.''"<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=330 Szent László Király Dekrétomainak Első Könyve a vasárnap megszegéséről]</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vasárnap