„Folyó” változatai közötti eltérés

A folyam legyen vastag, mert a folyam ide irányít, tehát ez címszó.
(A folyam legyen vastag, mert a folyam ide irányít, tehát ez címszó.)
A '''folyó''' kifejezés egy természetes [[víz]]tömeget jelent a [[szárazföld]]ek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van. A folyók egy [[forrás (hidrológia)|forrásból]] vagy egy [[tó]]ból erednek és egy másik folyóba, vagy valamely tóba, [[tenger]]be, [[óceán]]ba ömlenek. Vizük a [[gravitáció]] hatására a magasabb területekről az alacsonyabbak felé folyik. A víz mozgási iránya a folyásirány. A folyásirányba nézve bal kéz felől a folyó bal partja, jobb kéz felől pedig a jobb partja van. A folyó medre víz alatt található mélyedés a földben, amelyet víz által szállított hordalék ([[homok]], [[kavics]]) borít. A [[vízhozam]] a keresztmetszeten egy [[másodperc]] alatt áthaladó vízmennyiség. A legbővizűbb folyó az [[Amazonas]].
 
A legkisebb folyóvizeket ''ér'', ''csermely'', ''patak'', a legnagyobbakat '''folyam''' néven szokták megkülönböztetni. A különböző elnevezések között nincs éles határ, számos szerző akkor nevez folyamnak valamilyen vízfolyást, ha az hajózható. A magyar [[természetföldrajz]] beosztása szerint a folyó hossza 100–1000 km, [[vízgyűjtő terület]]e 1000–150 000 km² – ez alatt patak, e fölött folyam.
 
Egy-egy folyónak rendszerint több forrása van. Amikor egy kisebb folyó egy nagyobba torkollik, előbbit mellék-, utóbbit főfolyónak nevezzük. Az egymással egyesülő folyók, patakok, egyéb vízfolyások együttes neve a [[vízrendszer]].