„Dienes Valéria” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
 
== Életrajza ==
A budapesti [[Teleki Blanka Gimnázium|Erzsébet Nőiskolában]] szerzett „polgári-iskolai” matematikatanítónői oklevelet, majd [[1904]] és [[1905]] között a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémián]] zongorát és zeneszerzést tanult, a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetemen]] matematikát és fizikát hallgatott, filozófiából, matematikából és esztétikából doktorált (1905), s 1905. november 15-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött [[Dienes Pál]] [[matematikus]]sal,<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-XHB9-MP4?i=417&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 1066/1905. folyószáma alatt.]</ref> akivel utóbb részt vett a [[Galilei Kör]] munkájában, 1922-ben váltak el.<ref>A budapesti kir. tvszék 1.P.37900/922. számú ítélete.</ref> Közös matematikai témájú írásaikat hazai és francia szaklapok közölték; pszichológiai és filozófiai tanulmányait az ''[[Athenaeum (folyóirat)|Athenaeum]]''ban, a ''[[Huszadik Század (folyóirat)|Huszadik Század]]''ban és a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]''ban jelentette meg. Párizsban nagy hatással volt rá [[Henri Bergson]] – tanulmányt is írt róla ''Bergson lélektana'' címmel. Műveit egyedül ő fordította le magyarra. Bergson mozdulatpszichológiai elméletének és a [[Duncan-testvérek]] mozgásművészeti tevékenységének hatására a tánccal kezdett foglalkozni: kialakította mozdulatművészeti rendszerét, melyet orkesztikának nevezett el. [[1915]]-ben Budapesten megnyitotta ''Orkesztikai Iskoláját'', amelyet ([[1919]]-[[1923]] közötti emigrációja miatti szünettel) [[1944]]-ig vezetett. A ''Hajnalvárás'' című mozdulatdrámájával léptek fel először [[1924]]-ben, majd több művét adták elő, melyeket [[Bárdos Lajos]]sal írt a misztériumjátékok mintájára. [[1927]]-ben lett az [[Aquinói Szent Tamás]] Filozófiai Társaság tagja. 1934-ben pedig a magyar filozófiai nyelv fejlesztéséért [[Baumgarten-díj]]at kapott (fordított [[David Hume|Hume]], [[René Descartes|Descartes]], [[John Locke|Locke]], [[George Berkeley]], [[Pierre Teilhard de Chardin|Teilhard de Chardin]] műveiből), valamint [[szemiotika|szemiotikával]] is foglalkozott.
 
Alakját [[Babits Mihály]] a ''[[Halálfiai]]'' című munkájában Hintáss Gitta alakjában örökítette meg. Édesapja és [[szudétanémetek|szudétanémet]] nagyszülei [[Brno|Brünn]]ből telepedtek át a monarchiabeli [[Magyarország]]ra.