„Nagykér” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) →Külső hivatkozások: kat |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Története: pecsétlenyomat |
||
45. sor:
[[1720]]-ban 25 adózó háztartása volt. 1784-ben a Konszky család szerzett egyházi nemesi adományt a faluban.<ref>[[Verebélyi szék|SAP]], 52. doboz, No. 8. Vö. Kempelen: Konszky.</ref> [[1787]]-ben 174 ház állt a községben. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak. 1816-ból ismert a Nagykér melletti Nyitra szakasz folyószabályozási térképe, melyen vizimalom is látható.<ref>http://mol.arcanum.hu/terkep/opt/a121112htm?v=pdf&a=start</ref> 1884-ben [[Simor János]] érsek 50 forintot adományozott a tűzoltóegyletnek.<ref>1886 Simor Album. Esztergom, 240.</ref> [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]] halála után emlékére a faluban 130 nyárfát ültettek.<ref>1899 Erzsébet királyné emlékfái. Budapest, 155.</ref>
Legrégebbi fennmaradt réz pecsétnyomója 1671-ből származik.<ref>Szőke, J. 1993: Nagykér. Dunaszerdahely, 69, 103.</ref> Lenyomata a Prímási Levéltárból ismert.<ref>PLE, Világi Levéltár, Titulus V. Úriszéki iratok, V.41 (39d. doboz), fasc. 7, No. C2. 1847. július 18.</ref>
Vályi András szerint ''"Kis Kér, vagy Apáti Kér, Nagy Kér. Két magyar falu Nyitra Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai leg inkább katolikusok, fekszik Komjáti, és Czétény között, Nyitra folyó vize mellett. Kis Kér, Nagy Kérnek filiája, a’ faluk együtt fekszenek; de határjaik külömbözők, ’s Kis Kért tsupán az Érsek’ Nemesei lakják, határbéli földgyeik jó termékenységűek, legelőjők, réttyeik jók, de fájok nints, szőlő hegyek is soványas."''<ref>{{Vályi}}</ref>
| |||