„Ahura Mazdá” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
Zoroaszter tanítása szerint Ahura Mazdá teremtette a világegyetemet és a kozmikus rendet, amelyet fenn is tart. Ő teremtette az első hat – későbbi hagyomány alapján: hét – lényt, amelyek együttes neve: [[Amesa Szpenták|Ames(z)a Szpenta]].<ref>Akadémiai lexikonok: Világvallások A-Zs; 2009</ref> Az emelett létező szent lelke (szelleme) a Szpenta Mainju,<ref>David Douglas: Eltűnt kultuszok atlasza</ref> amely egyszerre képviseli Ahura valamely sajátosságát és vele szemben áll [[Angra Mainju]] (Ahriman), a hazugság, sötétség és halál szelleme. A két szellem egymás elleni küzdelme alkotja a világtörténelmet.
A Zoroaszter-hívők szent könyvében, az [[Aveszta|Avesztá]]ban tükröződő fejlettebb vallási állapotban Ahura Mazdát a jótékony, szent szellemmel azonosították, aki nyíltan szembehelyezkedik a rombolóval. Minden bölcsesség tudója, bőkezű, egyenes, és minden jó teremtője. A jótékony és a gonosz szellemet az Avesztában úgy fogják fel, mint egymást kölcsönösen korlátozó, örökkévaló lényeket. Egyikük a magasban él, másikuk a mélyben, s közbül a világ a csataterük. Későbbi forrásokban (a 3. századtól) Zurvánt (Idő) tették a két iker, Ormazd (''Ahura Mazdá'') és Ahriman (''Angra Mainju'') atyjává (→ [[zurvánizmus]]), akik - az ortodox mazdaizmusban - felváltva uralkodnak a világon Ormazd végső győzelméig.
Ebből a felfogásból tükröződik vissza valami a [[manicheizmus]]ban, ahol az Istent néha Zurvánnak hívják, Ormazd pedig az ő első [[emanáció]]ja, az Első Ember, akit legyőzött a sötétség romboló szelleme, de akit megment az Isten második emanációja, az Élő Szellem.
| |||