„René Mayer” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
1939-ben visszatért a közigazgatásba, a hadügyminisztérium [[London]]ban küldte, ahol a francia fegyvervásárlást irányította. 1940-ben visszatért Franciaországba, [[Lyon]]ban és [[Montpellier]]-ben élt. 1943-ban sikerült [[Barcelona|Barcelonán]] keresztül [[Algír]]ba szöknie Henri Giraud katonatiszthez, aki a Nemzeti Felszabadító Bizottság titkári teendőit bízta rá. 1944 szeptemberében az ideiglenes kormány közmunkaügyi és közlekedési minisztere Párizsban. 1946 és 1955 között [[Kaszentína|Konsztantin]] parlamenti képviselője volt, és Francia Algéria telepeseinek érdekeit védte.
1947 novemberében [[Robert Schumann]] első kormányában pénzügyminiszter, második kormányában nemzetvédelmi miniszter. 1949. október 29. és 1951. augusztus 11. között igazságügyi miniszter [[Georges Bidault]] második, [[Henri Queuille]] második, [[René Pleven]] első, végül Queuille harmadik kormányában. 1951–52-ben nemzetgazdasági és pénzügyminiszter René Pleven második kormányában.
 
1952. december 18-án Franciaországot képviselte az [[Európai Szén- és Acélközösség]] közgyűlésén.
1953. január 8-án kormányt alakított, amely június 28-án megbukott a gaullisták pénzügyekkel kapcsolatos vétója miatt. Ezt követően [[Európa]] ügyeivel és saját üzelti karrierjével foglalkozott. 1955-ben [[Jean Monnet]]-t követte az Európai Szén- és Acélközösség Főhatóságának elnöki székében. Tisztségét 1958-ig töltötte be.