„Magyarországi Tanácsköztársaság” változatai közötti eltérés

=== Intézkedések ===

==== Társadalompolitikai intézkedések ====

A Tanácsköztársaság idején szavazhatott először az a társadalmi réteg, mely korábban többször – hiába – követelte magának ezt a jogot, a magyar nők teljes választójogának első megadása pl. a Tanácsköztársaság idejére esett: 1919. április 2-től minden 18 életévét betöltött férfi és nő szavazati joggal bírt, feltéve hogy dolgozott.<ref>[http://iqdepo.hu/dimenzio/21/21-04-06.html Magyar nők a dualizmus korában]</ref> Szintén a munkásmozgalom régi követelése teljesült azzal, hogy bevezették a 8 órás munkaidőt. [[Kisajátítás|Szocializálták]], azaz közös, állami tulajdonba vették a lakóházakat, a szállodákat, az üzleteket, a külkereskedelmet, az áruházakat, a 100 holdnál nagyobb földbirtokokat, az iskolákat, a színházakat, a mozikat, a könyvtárakat, a műkincseket, a gyógyszertárakat, a lakóházakat, egyes helyeken a kisiparosok műhelyeit és szerszámait, a pénzintézeteket és a lakóházakat, illetve a 20 munkásnál többet foglalkoztató ipari, bánya- és közlekedési üzemeket. A tulajdonosok hirtelen rájuk szakadt jogfosztottságuk mellett úgy érzékelték az új rendszert, mint amely kiforgatja őket anyagi és erkölcsi javaikból, amelyik mindent elvesz.<ref name="auto_Dy0POcbEZsHoopoGV2KuNg">{{Cite web |url=http://historia.uw.hu/temak/tanacsk.html |title=Archivált másolat |accessdate=2009-09-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090922221700/http://historia.uw.hu/temak/tanacsk.html |archivedate=2009-09-22 }}</ref>

A kisajátított közép- és nagybirtokokat nem adták a parasztoknak, mert [[Termelőszövetkezet|szövetkezetesítés]]t terveztek, ám június végétől a szegényparasztoknak [[veteményes]]eket osztottak. A földről szóló rendelet szerint földtulajdon nem illetett meg olyan személyt, aki nem dolgozott rajta.