Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
 
== A nemzeti park területi egységei ==
=== Dévaványai-Ecsegi puszták NA CSááá ===
 
A kiterjedt, változatos adottságú terület a két meghatározó részre oszlik:
az egyik a [[Hortobágy-Berettyó]] ártere, a másik az [[Ecsegfalva]]-[[Dévaványa]] térségének [[szikes legelő]]i. A Berettyó áradásai hozták létre az [[Alföld]] legnagyobb kiterjedésű mocsárvidékét, a [[Sárrét (Tiszántúl)|Nagy-Sárrét]]et. A lecsapolások után nagy kiterjedésű puszták jöttek létre. A védett terület legfőbb célja a [[túzok]] védelme, amely érdekében Dévaványán Túzokrezervátumot hoztak létre.
 
A Berettyó szabályozásával a dús füvű ártéri gyepek kiszáradtak, hatalmas kiterjedésű szikes puszták alakultak ki. A terület számtalan állattani értéket őrzött meg. A [[Magyarország]]on kimutatott madárfajok majd kétharmad része előfordul itt. Közülük legjelentősebb a túzok, amely védelmében a mezőgazdasági tevékenységeket a természetvédelmi céloknak alárendelték. A védett területen elsősorban olyan növényeket termesztenek, amelyek kedvező fészkelő és táplálkozó helyet kínálnak a madaraknak. A térségben több védett, hasonlóan ritka madár is él, mint például az [[ugartyúk]] vagy a [[székicsér]], a [[fogoly (madárfaj)|fogoly]], a [[réti fülesbagoly]], a [[hamvas rétihéja]]. Amúgy ennek semmi értelme
 
A parti részek kitűnő halászóhelye a [[gémfélék]]nek. Alkalmanként megjelenik a [[csörgő réce]], a [[prérisirály]], a [[rózsás gödény]] és a [[havasi lile]]. A Hortobágy-Berettyóban 42 halfaj előfordulását mutatták ki, legjelentősebb a [[réti csík]]. Védett a [[Vidraformák|vidra]] és a [[molnárgörény]].
A [[Korhány]] nevű, ma is élő vízfolyás medrét ligeterdők kísérik. Az erdőkben él az [[egybibés galagonya]], a [[közönséges kecskerágó]], a [[réti kakukktorm]]a. A madárvilág értékes fészkelő fajai a [[darázsölyv]], a [[holló]], a [[héja]], a [[békászó sas]], az [[örvös légykapó]].
 
=== Biharugrai halastavak(Bikakakiii) ===
 
A biharugrai halastórendszer [[Magyarország]] második legnagyobb mesterséges halastava, gazdag madár-világa miatt [[1997]] óta a Ramsari Egyezményben is szerepel. A vonuló fajok közül előkerült már az [[énekes hattyú]] és a [[füles vöcsök]]. Ritka fészkelőként feltűnik a [[szerecsensirály]]. Zavartalan fészkelőhelyet talált a [[dankasirály]], a [[gulipán]]. Az énekesmadarak közül itt él a [[kékbegy]], a [[barkóscinege]].
 
=== Bélmegyeri Fás-puszta ===
[[Fájl:KőrösFalco Maroscherrug Nemzeti park épület - panoramioportrait.jpg|alt=HÁZZZZZthumb|bélyegképright|180x180px180px|[[Kerecsensólyom]]]]
A szikes pusztát legelőként, míg az erdőket vadgazdálkodási célra hasznosítják. Botanikai értékei: fátyolos nőszirom, sziki kocsord. A terület az [[Európai Jelentőségű Madárélőhelyek]] közé tartozik. Kiemelkedő jelentőségű a századforduló óta létező gémtelep, melyen [[bakcsó]], [[kis kócsag]], [[szürke gém]] fészkel, valamint a fellelhető ragadozó madarak több faja. A fokozottan védett madarak közül a [[gyurgyalag]], a [[kuvik]] és a [[gyöngybagoly]] rendszeresen költ a területen. A védett madarak közül él itt [[békászó sas]], [[kerecsensólyom]], [[barna kánya]]. A rovarok közül itt található az ország legerősebb [[nagy szikibagoly]] populációja.
 
Területe:6,44 km²
 
=== Mágor-puszta (Fuffi cég) ===
{{Bővebben|Mágor-puszta}}
[[Fájl:Fischotter Lutra lutra1.jpg|thumb|right|180px|[[Vidraformák|Vidra]]]]
Napjainkban a Kígyósi-pusztán a szikes pusztai növényzet az uralkodó, melyet a kurgánok pusztai sztyepp jellegű növénytársulásai szakítanak meg. A vizenyős területeken a vizes élőhelyekre jellemző társulások találhatók. A madarak közül gyakori a [[bíbic]], a [[nagy goda]], a [[piroslábú cankó]] és a [[sárga billegető]].
 
=== Kardoskúti Fehér-tó(feketén fehéren)xddd(ez nem a te ügyed) ===
 
A [[Kardoskúti Fehér-tó|Fehér-tó]] területét [[1979]]-ben bevonták a [[Ramsari egyezmény]] körébe, majd az [[1990-es évek]] elején felkerült a [[Nemzetközi Jelentőségű Madárélőhelyek]] listájára. Madárvonulásban betöltött fontos szerepét a számok is alátámasztják: Az egyes években vonuló vadlibák száma eléri a 40-50 ezret, a vadrécéké a 120 ezret, és a darvak 15-20 ezres őszi éjszakázó állományai sem ritkák.
A fészkelő madarak közül kiemelendő a fokozottan védett [[gulipán]]. Alkalmilag jelen van a [[vékonycsőrű póling]] és a [[pártásdaru]].
 
=== Csanádi puszták(meg ne csípjen téged is a csalán xddddddddd) ===
 
Az [[1989]]-ben védetté lett terület már 7000 éve bizonyíthatóan lakott. Így az ősi puszták már nagyon korán, közvetlenül válhattak legeltetett, majd később zömében feltört kultúrpusztává. A legtöbb értékes fajnak a [[löszpusztagyep]]ek adnak otthont. A [[vetővirág]]nak itt él az ország egyik legnagyobb állománya. A Liliomos névre hallgató ősmocsár értékes faja a [[kisfészkű aszat]]. A terület szikes pusztáinak kiemelkedő értéket ad az azokon élő, 5-10 millió tő nagyságúra becsült [[őszi csillagvirág]] állomány.
34 397

szerkesztés