'''Gyoma''' ma [[Gyomaendrőd]] városrésze [[Békés megye]] [[Gyomaendrődi járás]]ában, 1981. előtt önálló nagyközség volt.
== Elhelyezkedése ==
A [[Hármas-Körös]] bal partján elhelyezkedő településen áthalad a [[46-os főút (Magyarország)|46-os főút]]. [[Gyoma vasútállomás]] a {{vvr|120}} és a {{vvr|127}} csatlakozó [[vasútállomás]]a.
== Története ==
A [[Kner családIzidor#A kiadó alapító utódai|Kner családról]]ról ismert települést. először 1332-ben említik meg, ekkor ''Gama'' a neve. 1444-ben már Gyomának hívják. az [[Bethlen család#Iktári Bethlen-ág|iktári Bethlenek]] tulajdonába került falut a [[török hódoltság]] alatt sokat szenvedett, időnként teljesen lakatlanná is vált. A [[szatmári béke]] után kezdtek visszaszállingózni a lakosok a faluba, ami hivatalosan 1717-ben települt újra. [[Harruckern János György]] [[reformátusok]]at telepített a faluba. Csepcsányi Tamás földesúr 1830-ban vásártartási jogú [[mezőváros]]sá nyilvánítja Gyomát és németeket telepít be. a [[19. század|XIX. században]] községi intézmények épülnek: Wodiáner Albert földesúr jóvoltából templom, óvoda, iskola épült. A század második felében megerősödik a faluban az [[élelmiszeripar]] (malmok), [[könnyűipar]] ([[Kner nyomda]]), iparostanonc-iskola létesült. 1877-ben a mindössze két falut ([[Endrőd]] és Gyoma) magába foglaló [[Gyomai járás]] székhelye lett. A [[Második világháború|II. világháború]] után újból föllendült a település, a mezőgazdaság megerősödött, nagyobb iparvállalatok fióktelepeket nyitottak, megalakult a [[Kner Imre Gimnázium]].
