Wikipédia

„Anatómiában használatos síkok és irányok” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ
37. sor:
====Anterior és poszterior==== <!--Az [[anterior]], [[posterior]], anteroposterior, antero-posterior, caudalis, rostrocaudalis, cephalocaudalis ide irányít.-->
 
A legnyilvánvalóbb végpontok az „orr” és a „farok” (lásd a 2. ábrát). Anatómiailag az orrot tekinthetjük úgy, mint '''elülső''' vagy '''anterior''' (''(anterior)'') vég ([[latin nyelv|latin]] ''ante''; ’előtt’). Gerinceseknél, ahol a fej jól meghatározott, az anterior véget hívják '''rosztrális''' (''(rostralis)'') végnek (latin ''rostrum''; ’csőr’), '''kraniális''' (''(cranialis)'') végnek (görög κρανίον ''kranion''; ’koponya’), vagy '''feji'''/'''kefalikus''' (''(cephalicus)'') végnek (görög κεφαλή ''kephalē''; ’fej’).<ref name=autogenerated5 /><ref name=autogenerated6 /><ref name=autogenerated3 /> A szélesebb körű alkalmazhatóság, különösen az elkülönülő fejjel gyakran nem bíró gerinctelenek miatt általában az „anterior” forma javasolt.<ref name=autogenerated6 /><ref name=autogenerated1>Miller (2002).</ref><ref name=autogenerated7>Ruppert ''et al.'' (2004).</ref>
 
Az elülső (anterior) vég ellentéte a '''hátulsó''', '''hátsó''' vagy '''poszterior''' (''(posterior)'') vég ([[latin nyelv|latin]] ''post''; ’után’). Ezt nevezik '''kaudális'''nak (''(caudalis)'') (latin ''cauda''; ’farok’) is – ez a kifejezés szigorúan véve csak gerincesekre használható, ezért használata kevésbé javasolt.<ref name=autogenerated6 /><ref name=autogenerated1 /><ref name=autogenerated7 />
 
Az előbb definiált két pontot összekötve az '''elülső-hátulsó tengelyt''' vagy ''anteroposterior'' tengelyt ('''anteroposzterior''', néha ''antero-posterior'') kapjuk. Ritkábban használatos szinonimái a '''rosztrokaudális''' (''(rostrocaudalis)'') vagy '''kefalokaudális''' (''(cephalocaudalis)'') tengely (lásd az 1. táblázatot). Gyakran '''AP''' vagy '''A-P''' tengelynek rövidítik. Az elülső-hátulsó tengely meghatározása mellett az „anterior” és „posterior” kifejezések relatív helymeghatározásra is használhatók a tengely mentén. Így a 2. ábra halán a kopoltyúnyílások poszterior helyzetben vannak a szemekhez képest, de anterior helyzetben a farokhoz képest.
 
{| class="wikitable" style="text-align:center" cellspacing="0" cellpadding="5"
91. sor:
 
====Dorzális és ventrális====<!--A [[dorsalis]], [[ventralis]] stb. ide irányít.-->
További nyilvánvaló végpontok a hát és a has. Ezeket '''háti''' vagy '''dorzális''' (''(dorsalis)'') végnek (latin ''dorsum''; ’hát’) és '''hasi''' vagy '''ventrális''' (''(ventralis)'') végnek (latin ''venter''; ’[[has]]’) nevezik. A legszélső pontokat összekötve a '''hát-hasi''' vagy '''dorzoventrális tengely'''t (''(dorsoventralis)'') kapjuk. Gyakran '''DV''' vagy '''D-V''' tengelynek rövidítik. A DV tengely definíció szerint derékszöget zár be az AP tengellyel.
 
Ahogy az anteroposzteriornál is látható volt, a „dorzális”, „ventrális” kifejezések relatív helymeghatározásra is használhatók a D-V tengely mentén. Így a 2. ábrán a [[mellúszó]]k dorzálisak a [[farokúszó]]hoz képest, de ventrális helyzetűek a [[hátúszó]]hoz viszonyítva.
 
====Bal és jobb (laterális), mediális====<!--A [[lateralis]], [[medialis]] stb. ide irányít.-->
A harmadik tengely derékszöget zár be mind az AP, mind a DV tengelyekkel. Az élőlény '''bal''' (''(sinister)'') és '''jobb''' (''(dexter)'') széleit köti össze. Ezek a pontok összekötve a '''bal-jobb tengelyt''' (rövidítve az angol alapján '''LR''' vagy '''L-R''' tengelyt) vagy '''dextro-szinisztrális''' (''(dextro-sinistralis)''), ritkábban '''szinisztro-dextrális''' (''(sinistro-dextralis)'') tengelyt (a latin ''dexter''; ’jobb’ és ''sinister''; ’bal’ szavakból). '''A „bal” és „jobb” oldalak nem a megfigyelő, hanem mindig az élőlény nézőpontjából értendők''' (vesd össze a [[heraldika]]i iránnyal).
 
A gyakorlatban, és más anatómiai kifejezésektől eltérően, a köznyelvi „bal” és „jobb” kifejezéseket szokás használni angolul és több más nyelvben is. Ennek oka talán az lehet, hogy a latin „sinister” angolul ’gonosz’ jelentéssel is bír,<ref>Barber (1998).</ref> és más nyelvekben is negatív konnotációi vannak<ref>Atkins ''et al.'' (1993).</ref>).
102. sor:
Ahogy a többi iránynál láttuk, itt is használhatók a kifejezések relatív helymeghatározásra a bal-jobb tengely mentén. Így a 2. ábrán a hátúszó jobbra található a mellúszótól, de a jobb szemhez képest balra található. Mivel azonban a bal és jobb oldal egymás [[tükör]]képe, az ilyen használat sokszor zavaró lehet (pl. a fenti képen egy jobb és egy bal szem is található, ezért kénytelenek vagyunk mindig meghatározni, hogy melyikre hivatkozunk).
 
Elkerülendő ezt a kényelmetlenséget, a '''laterális''' (''(lateralis)'') kifejezést (latin ''latus''; ’oldal’) használják mindkét oldalra vonatkoztatva, így létezik a bal laterális és jobb laterális oldal. A laterális ellentéteként a '''mediális''' (''(medialis)'') kifejezés (latin ''medius''; ’középső’) utal az élőlény középsíkjához közeli pontra (ahol a bal-jobb tengely metszi a mediánszagittális síkot – lásd lejjebb). Továbbá, a „bal-jobb” tengely és az elnevezésből adódó bizonytalanságok helyett gyakran a '''mediolaterális''' (''(mediolateralis)'') tengely elnevezést használják, amit '''ML''' vagy '''M-L''' tengelynek rövidítenek.<ref name=autogenerated5 /><ref name=autogenerated6 /><ref name=autogenerated3 /> Az ML tulajdonképpen féltengely. Ezek a kifejezések is használhatók relatív értelemben, a bal-jobb tengely mentén. Így, a 2. ábrán a [[kopoltyú]]k mediálisak a kopoltyúfedőhöz (''(operculum)'') képest, de a [[szív]]hez képest laterális helyzetűek. Másik példa: az ember füle laterálisan helyezkedik el a szemhez képest, míg a szem a fültől mediálisan található.
 
A „mediolaterális” kifejezést szigorúan csak a bal-jobb tengelyhez képest való elhelyezkedésre használjuk, a „felszínes/mély” kifejezésekkel (lásd lejjebb) való keveredés elkerülésére.
157. sor:
[[Fájl:Venus Flower Basket (sponge-labelled).JPG|bélyegkép|jobbra|'''8. ábra''' [[Vénuszkosárka]]-szivacsok ''(Euplectella aspergillum)'' fürtje, az apikális-bazális tengelyek jelölve]]
 
A felszínhez rögzült élőlényeknél, mint például a [[szivacsok]] (lásd 8. ábra), továbbá egyes [[Protista|állatszerű protisztáknál]] szintén beszélhetünk jól elkülöníthető testvégekről. Az aljzathoz rögzült vég általában az '''alapi''' vagy '''bazális vég''' (''(basalis)'') nevet kapja ([[latin nyelv|latin]] ''basis''; ’alap’), a rögzülés pontjától legtávolabb eső végpont neve pedig '''csúcsi''' vagy '''apikális vég''' (''(apicalis)'') (latin ''apex''; ’csúcs’, ’hegy’). A két vég összekötésével az '''apikális-bazális''' (vagy '''bazális-apikális''') '''tengelyt''' kapjuk (lásd 7. ábra). Erre merőlegesen '''transzverzális tengelyeket''' definiálhatunk, de a szimmetria hiánya miatt nincs kitüntetett irány, ami egyértelműen meghatározná a tengelyeket.
 
Szokás növényi részeknél is beszélni bazális és apikális irányokról, például a [[levél (botanika)|levél]] csúcsi része apikális végnek, a levélnyél felőli része bazális végnek is nevezhető.
174. sor:
Ahogy a gerinceseknél láttuk, a testtől függetlenül mozogni képes [[testfüggelék|függelékek]] ([[csáp]]ok, a [[csalánozók]] és [[bordásmedúzák]] esetében) rendelkeznek '''proximodisztális tengellyel''' (9. ábra). A gerincesekkel ellentétben azonban a csalánozóknak nincs más határozott tengelyük, több, egyenrangú radiális tengelyt lehet meghatározni (10. ábra).
 
Egyes kétsugaras szimmetriájú [[bordásmedúzák]]nál megkülönböztethetünk '''csápi''' vagy '''tentakuláris''' (''(tentacularis)'') (latin ''tentaculum''; ’csáp’) és '''garati''' vagy '''faringeális''' (''(pharyngealis)'') (ógörög φάρυγξ; ’garat’) tengelyeket,<ref>Ruppert ''et al.'' (2004), ''p.'' 184.</ref> így anatómiai szempontból ekvivalensek a [[Bilateria|kétoldalian szimmetrikus]] állatokkal. Hasonlóan, a kifejlett [[tüskésbőrűek]] ötsugaras szimmetriájúak, így a bordásmedúzák végtelen sok definiálható tengelye helyett csak öt szimmetrikus radiális tengelyük van.
 
A '''laterális''', '''dorzális''' és '''ventrális''' kifejezéseknek nincs értelmük ezeknél az élőlényeknél, ehelyett az általános '''periferális''' (latin ''peri-''; körül; lásd a 2. táblázatot) kifejezés használható. A '''mediális''' használható, de a ''Radiata'' csoportnál az élőlény középső helyzetű ''pontjára'', nem pedig ''tengelyére'' utal, ahogy a gerinceseknél volt látható. Ezért, ahogy számos radiális tengely létezhet, ugyanígy több '''medio-periferális''' (fél-) '''tengely''' határozható meg (10. ábra).
341. sor:
 
====Anterior, poszterior====
Az '''anterior''' (''(anterior)'') és '''poszterior''' (''(posterior)'') az orvosi terminológiában történő használata komoly félreértések forrása a standard gerinces anatómiai leíró kifejezésekhez hozzászokott anatómusok számára, és ''vice versa''. A félreértés az eltérő '''standard anatómiai helyzetben''' van a négy lábon járó állatok és a két lábon járó emberek között.
 
Az orvosi anatómiában az '''anterior''' az egyed „elejére” utal, és a '''ventrális''' szinonimája. Hasonlóan a '''poszterior''' az orvosi anatómiában az egyed „hátára” utal, így a '''dorzális''' szinonimája (lásd a 3. táblázatot).<ref name=autogenerated4>Tortora and Derrickson (2006) ''p.'' 14.</ref> A „dorzális” és „ventrális” kifejezéseket a humán anatómiában ritkán használják az egész testre vonatkozóan.<ref>De használják a „dorzálist” például a végtagok helyzetének leírásánál.</ref> Így az '''anteroposzterior tengely''' kifejezéssel szokás leírni az ember hátulját és elejét összekötő tengelyt.<ref name=autogenerated4 /><ref>Marieb (1995) ''p.'' 16</ref>
372. sor:
A csuklóízülethez közelebb a '''dorzális''' kifejezés váltja fel a '''kraniálist''', illetve a '''palmáris''' váltja fel a '''kaudálist'''. Például a [[kutya]] [[mancs (testrész)|mancs]]ának teteje annak ''dorzális'' felszínével egyezik meg; az alja pedig a ''palmáris'' (a mellső végtagon) vagy a ''plantáris'' (a hátsó végtagon) felszínnel egyezik meg.
 
Az alkar oldalait annak csontjairól nevezték el: az [[orsócsont]]hoz ''(radius)'' közeli struktúrák '''radiálisak''', a [[singcsont]]hoz ''(ulna)'' közeliek '''ulnárisak''', a mindkét csonthoz köthető struktúrák '''radioulnárisak'''. Hasonlóan, a lábszáron a [[sípcsont]]hoz ''(tibia)'' közeli struktúrák '''tibiálisak''', a [[Szárkapocs|szárkapocshozszárkapocs]]hoz ''(fibula)'' közeliek pedig '''fibulárisak''' (vagy '''peroneálisak''').
 
A '''voláris''' (néha a „palmáris” szinonimájaként) a tenyér vagy a talp („plantáris”) alsó részére utal.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Anatómiában_használatos_síkok_és_irányok”