„Laboratórium” változatai közötti eltérés

A '''laboratórium''' (köznapi rövidítése '''labor''')<ref>{{ÉKsz|1975}}812. oldal "Tudományos, kül. természettudományi vizsgálatok céljára berendezett helyiség, munkahely."</ref> különböző dolgok tudományos vizsgálatára szolgáló hely (intézmény, épület, helyiség, asztal stb.).A laboratóriumok a működésüket nemzetközi szinten és országonként is jogszabályok alapján végzik. A laboratórium a köztudatban az orvosi vizsgálatokhoz kötődő helyiség, a valóságban ennél bonyolultabb a helyzet. Jellemzően laboratóriumnak nevezzük azokat a műhelyeket, amelyekben vegyszerekkel dolgoznak.

Történelmi feljegyzésekből, különböző irodalmi és képzőművészeti művekből tudjuk, hogy orvosi laboratóriumi jellegű vizsgálatot végeztek már a középkorban is az orvostudorok és a borbélyok. A vizeletet történetesen felrázták és átlátszó üvegedényben vizsgálták az üledék leszállását (a vesekövességet, gyulladásos folyamatot, vérzést észlelhették), valamint ízleléssel meg tudták állapítani, hogy tartalmaz-e cukrot a vizelet. A megfigyeléseik és tapasztalataik alapján gyógykezelési eljárást tudtak előírni.

A 17. században a személyes tapasztalat megszerzését tartotta a kísérletes természettudomány a legfontosabbnak, ezért a laboratóriumi kutatások erőteljes fejlődésnek indultak mind a [[morfológia (biológia)]] , mind a [[mikroszkóp]]os vizsgálatok területén.(<ref>[http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/ren_nemes.html Az orvoslás és a test újjászületése a reneszánsz korában" A 17. században, a barokk medicina korában a skolasztika végleg elbúcsúzott; helyét az empíria és a racionalizmus vette át, amely a megfigyelést és a személyes tapasztalatot tekintette a kísérletes természettudomány legfontosabb módszerének. Az optika terén elért haladás különösen kedvezett a morfológiai és a mikroszkópos kutatásoknak, a botanika pedig új hatóanyagokkal gazdagította a gyógyszerkincset (materia medica)." Nemes Csaba Dr. med., Überlingen am Bodensee, Németország Ponticulus Hungaricus XV. évfolyam 7–8. szám · 2011. július–augusztus Akaprint Kft., 2008]</ref> A gyógyszerészet új hatóanyagokkal vette fel a küzdelmet a fertőző betegségek ellen a 19. században (pl. himlő oltóanyag felfedezése, új elemek felfedezése, mint urán, Edison találmányai, amelyeket elektrotechnikai laboratóriumában fejlesztett ki). A modern laboratóriumok, köztük a bűnügyiek is, a 20. században alakultak ki a korszerű laboratóriumi eszközökkel, mint: munkaasztalok, kémcsövek, lombikok, desztilláló felszerelés, elektronmikroszkóp, centrifuga. Ebben a században jött el a [[műanyag]] korszak, amikor is a [[vegyészet]] segítségével teljesen új típusú anyagokat ismerhetett meg az emberiség.

Fájl:Laboratorio di chimica Romagnosi Parma.jpeg|[[Kémia]]i laboratórium 2015-banben