„Andorka Péter (zeneszerző)” változatai közötti eltérés

|név = Andorka Péter

|kép = Andorka_Peter_gitaros_portre.jpg

|képaláírás = Andorka Péter portréja

|becenév =

|születési név =

|születési dátum = {{életkor-élő-dátummal|1987|1|22}}

|születési hely = [[Budapest]]

|halál dátuma =

|halál helye =

|aktív = 2000-napjainkig

|műfajok = komolyzeneklasszikus zene, musical

|együttes =

|hangszer = zongora, gitárok

|hang =

|tevékenység = zeneszerző, zenetanár, kottagrafikus, hangtechnikus

|kiadók = Periferic Records, [[Ferences rend]]

|honlap = www.andorkapeter.hu

|aláíráskép =

'''Andorka Péter''' ([[Budapest]], [[1987]]. [[január 22.]] –) magyar zeneszerző, zenetanár, kottagrafikus.

[[1987]]. [[január 22.|január 22-én]] született Budapesten. Édesanyja ''Hajnal Erika'', textiliparművész, édesapja ''Andorka Róbert'', hegedűművész, karmester. 7-21 éves koráig [[Szentendre|Szentendrén]] élt, majd az egyetemi évek alatt visszaköltözött Budapestre.

[[2012]] óta óraadó tanár a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem]]en, ahol külföldi hallgatókat tanít angol nyelven, [[2013]] óta pedig a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola szolfézs-[[zeneelmélet]] tanára.

[[2008]]-ban vette feleségül ''Kozáry Ágnest,''. Esküvőjük egykori [[Iskola|alma materük]], a [[szentendrei Ferences Gimnázium]] falaihárom köztfiúgyermekük zajlottvan.

Középfokú tanulmányainak idején készült el első lemeze, az [[Üzen Március]], majd zeneakadémiai évei alatt jelent meg a második, [[A Rózsalány]]. Vörös Rébék c. (egyelőre befejezetlen) musicaljénekopera-musicalének négy jelenete valamint a Hegedűhegedűre írt szólószonátája képezte diplomaanyagát. A Vörös Rébék és a [[A Rózsalány|Rózsalány]] is szerepelt a [[Madách Színház]] musicalírói pályázatának elődöntőjében [[2011]]-ben és [[2013]]-ban. [[2012]]-ben Tyúk-hús-leves c. énekhangra és ütőhangszerekre írt darabja, mint a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémia]] egyik [[Svájc]]ba kiküldött új műve, első külföldi bemutatkozását jelentette [[Bern]]ben. [[2013]]-ban Karácsonyi Kantáta c. darabját adták elő a [[Magyar Rádió]] együttesei a [[Gárdonyi Géza|Gárdonyi]] '150 zeneszerzőverseny döntőjén. Első színházi kísérőzenéje [[2014]]-ben készült el ''[[Harsányi Zsolt]]'' A bolond Ásvayné c. színművéhez (bemutató: [[Új Színház|Újszínház]]). [[2014]]-[[2015|15]]-ben két gyermekoperátdaljátékot is írt [[Eger]] városának. Először a Kék madár (bemutató: [[Harlekin Bábszínház]], szövegkönyv: ''Szőke Andrea''), másodszor a [[A kis herceg|Kis herceg]] (bemutató: [[Gárdonyi Géza Színház]], szövegkönyv: ''[[Zalán Tibor]]'') készült el. [[2015]]-ben [[Somos János Csaba|Somos Csaba]] felkérésére írta meg Due preghiere c. nőikarra és basszus szólóra készült darabját. Ekkor kezdődött szakmai együttműködése a szolnoki Bartók Béla Kamarakórussal (karnagy: Molnár Éva). Ugyanebben az évben jelentek meg először művei nyomtatásban az [[Editio Musica Budapest Zeneműkiadó|Editio Musica Budapest]] és a Kontrapunkt [[Zeneműkiadó]]knál. ''[[Bartos Erika]]'' verseire írta meg Kirakós c. gyermekkarát a [[debrecen]]i XVII. Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny nyitóhangversenyére ([[2016]]), amely két évvel később kötelező műként szerepelt ugyanott. [[2017]]-ben írta meg első egészestés [[Opera (színmű)|operáját]] Boszorkányvér címmel. [[2018]]-ban készült el a Bartók Béla Kamarakórus alapításának 50. évfordulójára írt ünnepi miséje, a Missa Secunda.

Andorka Péter alapvetően vokális típusú zeneszerzőnek tartja magát, ezen belül nyitott minden műfajra. [[Dal]]ai, [[musical]]jeiszínpadi művei mind erre mutatnak rá, jelentős mennyiségű hangszerelése és átdolgozása is túlnyomórészt énekes darabokra terjed ki.

2009 óta Andorka Péter kottagrafikusként is ismert a szakmában. Nevéhez több neves megrendelő ([[Editio Musica Budapest Zeneműkiadó|EMB]], Kontrapunkt, [[Honvéd Együttes|Honvéd Művészegyüttes]], Nemzetközi Bartók Béla Kórusverseny) kiadványa kötődik. TöbbRendszeres ízben volt márgrafikusa [[Orbán György (zeneszerző)|Orbán György]], [[Vajda János (zeneszerző)|Vajda János]], [[Csemiczky Miklós]], [[Huszár Lajos (zeneszerző)|Huszár Lajos]], [[Virágh András Gábor]] vagy a [[Misztrál (együttes)|Misztrál együttes]] kottáinak. grafikusa, szerkesztőjeReferenciaanyaga a szólóművektől egészen az operáig terjedő palettánterjed.

*Tyúk-hús-leves (kantáta, 2012)

*Missa brevisPrima - "Laudate Eum in cordis" (2012)