„Azawad” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Afrika történelmi államai kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ |
||
57. sor:
Az első jelentősebb települések a [[9. század|9.]] - [[10. század]]ban jöttek létre a területen. Ezeknek egy részét - mint például [[Timbuktu]] - a tuaregek, más városokat pedig más népek, pl. a [[szongaiak]] alapították, mint például [[Gao|Gaót]], Azawad jelenlegi fővárosát. A [[14. század]]ban a térség a [[Mali Birodalom]] része lett, annak a meggyengülése után azonban [[Timbuktu]] és környéke gyakorlatilag autonóm terület lett. A 15. században a [[Gao]] székhelyű [[Szongai Birodalom]] felemelkedést követően Timbuktu is elvesztette önállóságát, azonban a szongai szultánok felismerték a város stratégiai fontosságát, így jelentős mértékben támogatták fejlődését, ennek köszönhetően nemsokára a térség legjelentősebb kereskedelmi központjává nőtte ki magát. Az észak-afrikai arab kereskedők a városba sót, ruhát és lovakat szállítottak, cserébe a [[Szahara|Szaharától]] délre fekvő területekről származó aranyat és rabszolgákat kaptak.
A 16. század végére a Szongai Birodalom mély anarchiába süllyedt, így már nem tudott ellenállni a [[Marokkói Szultanátus]] támadásának, akik [[1591]]-ben a [[Tondibi csata|tondibi csatában]] megverték a szongai sereget és elfoglalták a fővárost, Gao-t. A terület ezt követően marokkói uralom alatt volt, egészen [[1893]]-ig, amikor francia gyarmat lett. A terület a [[Francia Szudán]]
[[1958]]-ban a területet a frissen autonómiát kapott [[Mali]]hoz csatolták, ez [[1960]]-ban kinyilvánította függetlenségét Franciaországtól. Az azawadi és nigeri tuareg lakosság azonban szintén saját államot szeretett volna alapítani, így a függetlenség kikiáltása után nem sokkal, [[1962]]-ben [[első tuareg felkelés|fellázadtak]] a mali uralom ellen, a mali hadsereg azonban a felkelést [[1964]]-re elfojtotta. [[1990]]-ben újabb [[második tuareg felkelés|felkelés]] tört ki Maliban és Nigerben egyszerre, azonban egyik fél sem tudott végső csapást mérni az ellenfelére, így végül [[1995]]-ben békeszerződést kötöttek, ebben a nigeri és mali kormány garantálta, hogy a tuaregek képviselői részt vehetnek az ország politikai életében és a lázadók egy részének megengedik a katonáskodást az országok hadseregében. Az országok kormányai azonban nem tartották be maradéktalanul az egyezményt, így [[2007]]-ben újabb [[harmadik tuareg felkelés|felkelés]] tört ki, az ezt lezáró [[2009]]-es békeszerződésben Mali kormánya megerősítette az [[1995]]-ös egyezményt, míg Nigerben tűzszünetre és általános amnesztiára került sor.
88. sor:
== Földrajza ==
Megközelítőleg i.e. 6500 évvel a jelenlegi Azawad területét teljes egészében mocsarak és nagy kiterjedésű tavak tették ki, amelyeket fokozatosan feltöltött a [[Niger (folyó)|Niger]]-folyó. A terület i.e. 3500 táján kezdett el kiszáradni, ennek köszönhető, hogy Azawad területét jelenleg teljes egészében [[sivatag]]ok és - főként a Niger mentén - [[félsivatag]]ok borítják ([[Száhel-övezet]]).
== Népesség ==
A terület népsűrűsége a [[2009]]-es mali népszámlálás szerint 1,5 fő/km2. Szintén az ekkori népszámlálás szerint a terület lakossága megközelítőleg 1,3 millió fő volt, a tuareg felkelés kitörése óta azonban legkevesebb 250 000 lakos elhagyta a térséget.
Etnikai szempontból a térség hagyományosan [[tuaregek|tuareg]] többségű, de a [[szongaiak]] és [[fulaniak]] is jelentős részét teszik ki a lakosságnak. [[Gao]], [[Kidal]] és [[Timbuktu]] városokban a mali hatalom által betelepített [[bambarák]] is élnek. Azawad fővárosa, Gao hagyományosan szongai többségű település, de nagy számban élnek itt tuaregek is.
111. sor:
* {{cite journal |last=Kaba |first=Lansine |year=1981 |title=Archers, Musketeers, and Mosquitoes: The Moroccan Invasion of the Sudan and the Songhay Resistance (1591–1612) |journal=Journal of African History |volume=22 |issue=4 |pages=457–475 |doi=10.1017/S0021853700019861 |id=JSTOR 181298 |pmid=11632225}}
*McIntosh, Roderick J. (2008), "Before Timbuktu: cities of the Elder World", The Meanings of Timbuktu (HSRC Press)
*Saad, Elias N. (1983). Social History of Timbuktu: The Role of Muslim Scholars and Notables 1400–1900. Cambridge University Press.
{{Nemzetközi katalógusok}}
| |||