„Burgundi Hercegség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Holland –> Holland grófság |
|||
103. sor:
A 11. századi fejlődés után a 12-13. század során stagnált a Burgundi Hercegség fejlődése. Bár a legtöbb történész ezt az egymást követő hercegek gyengeségeinek, jellemhibáinak tulajdonítja, de feltehetően a földrajzi adottságok is szerepet játszottak: a hercegség beszorult két nagyhatalom, keleten a [[Német-római Birodalom]], nyugaton a [[Francia Királyság]] közé. Délen [[Aquitania|Aquitánia]] hercegsége határolta Burgundiát, ami viszont a 12. századra az angol királyok kezére került. Dinasztikus házassággal sem sikerült területeket szerezni: a 12-13. sz. során a burgundi hercegi család a helyi nemesség köreiből, vagy a szomszédos [[Champagne]] és [[Lotaringia]] grófságokból választott házastársakat. Az egyetlen kivétel [[II. Odó burgundi herceg|II. Odó herceg]] nővérének, Burgundi Szibillának házassága [[II. Roger szicíliai király|II. Roger szicíliai királlyal]] 1149-ben, de ez a menyasszony korai halálával véget ért.
1361-ben [[I. Fülöp burgundi herceg|I. Fülöp herceg]] fiúutód nélkül halt meg és a hercegség a legközelebbi rokonra, [[II. János francia király]]ra szállt. 1363-ban János saját fiát nevezte ki a burgundi hercegi trónra [[II. Fülöp burgundi herceg|II. Fülöp]] néven, aki az első Valois-herceg volt. Fülöp kinevezésével a hercegség befolyása és tekintélye villámgyors fejlődésnek indult, amit az északi irányú területi terjeszkedés, valamint a [[Flamand grófság]] örökösnőjével kötött házasság is segített. A dinasztikus házasság révén Fülöp lett Flandria, [[Artois-i Grófság|Artois]], [[Nevers Grófság|Nevers]] és Burgundia grófságok ura, illetve halála után pár héttel özvegye megörökölte [[Brabanti Hercegség|Brabant]] és [[Limburgi Hercegség|Limburg]] hercegségeket is. 1433-ban a hercegnek sikerült megszerezni [[Hennegaui Grófság|Hainaut]], [[Holland grófság|Holland]], [[Friesland]] és [[Zeeland]] grófságokat, és 1472-ben [[Geldern]] hercegségét is. Az utolsó [[Valois-ház]]beli burgundi herceg, [[Károly burgundi herceg|Merész Károly]] viszont fiúörökös nélkül halt meg 1477-ben, és a hercegi címet veje, a későbbi [[I. Miksa német-római császár]] és leszármazottai, a [[Habsburg-ház]] örökölte. A francia királyok ezt nem fogadták el, csak időlegesnek szánt békemegállapodásokban kötöttek átmeneti kompromisszumokat, így pl. [[a cambrai-i liga háborúi]] után az [[1516]]-os [[noyoni békeszerződés]]ben [[I. Ferenc francia király]] csak úgy ismerte el Burgundiát spanyolnak, hogy cserébe [[V. Károly német-római császár|I. Károly spanyol király]], Burgundia hercege, Miksa császár unokája a [[Milánói Hercegség]]et franciának ismerte el. Az [[itáliai háborúk]] során 1521–1559 között több Habsburg–Valois háborút is vívtak Burgundia birtokáért, és a 16. sz. közepére a volt burgundi területek nagy részét a francia koronához csatolták.
== Jegyzetek ==
| |||