„Hajdúböszörmény” változatai közötti eltérés

Hajdúböszörmény neve a történeti forrásainkban először 1248-ban Nagyböszörmény bukkan fel, természetesen a '''hajdú''' előtag nélkül. Első említésénél azonban sokkal régebbi múltra tekinthet vissza, amely tényt a város neve bizonyítja elsősorban. '''A böszörmény''' ugyanis a régi magyar nyelvben közszó volt, s mohamedán vallású, valószínűen bolgár-török etnikumú népelemet jelentett. Az izmaeliták vagy böszörmények tevékenységét ismerve erősen valószínűsíthető, hogy településünk már a fejedelemség korában, s majd Árpád-házi királyaink alatt fontos kereskedelmi központ lehetett. A Váradi Regestrumból ismert, hogy a nyíri izmaeliták egyik faluja pontosan a mai hajdúböszörményi határ területén fekvő '''Salamon''' volt. A böszörmények a tatárjárás után tűntek el történelmünk színpadáról, s minden bizonnyal ekkor településünk is elpusztult.

 

 

Nemsokára azonban hamarosan újra kellett élednie, mert 1325-ben már számottevő helyként bukkan elénk. Ekkor már heti vására volt. A régi böszörmény lakossága azonban egy elpusztult, vagy pedig beolvadt a többségben lévő magyar és keresztény népességbe. Böszörmény mezővárosi rangját (oppidum) '''Zsigmond''' uralkodása alatt (1410) kapta, s e kiváltságolással végérvényesen kiemelkedett a környék jobbágyfalvainak tömegéből. A debreceni uradalom részeként került Böszörmény Zsigmond adományából Brankovics György szerb despota földesuraság alá. A '''Brankovics birtokok''' elkobzása után a Hunyadi család tulajdonába került, s a debreceni uradalom részeként a birtokigazgatásban fontos alközpont szerepét töltötte be. Minden jel szerint erre az időre a '''város híres településszerkezete''' – amelynek alapján két keresztutca képezi – már lényeges vonásaiban kialakult.<ref name=":0" />

A elején – 1909-ben – telepedett a városba az erdélyi származású fiatal rajztanár, ''Király Jenő''. Maga is kitűnő akvarellista lévén – istápolta, művelte a tehetségeket. Majdnem minden e században alkotó művész tanítványa volt, kötődött hozzá, vagy hatása alatt dolgozott, szemléletét követte.<ref name=":0" />

 

 

A Sepsiszentgyörgyről elszármazott családba született Kolozsvárott. Nagyváradon járt középiskolába, s a Képzőművészeti Főiskolát 1908-ban végezte el a nagy nevű akvarellfestő, Edvi Illés Aladár irányításával. Böszörményben letelepedve rövid idő alatt irányítója rövid idő alatt irányítója lett a képzőművészeti életnek. Rajztanfolyamokat, köröket szervezett a gimnáziumban, amelynek évtizedeken keresztül tanára volt.

'''A Hajdúkerületi székház (Kossuth u. 1.)'''

 

 

A következő építési szakasz, melyet a megnövekedett Hajdúkerületi feladatok is indokoltak, később került sorra. A bővítés tulajdonképpen már 1781-ben felvetődött, de a megvalósításra 1803-ban kerülhetett sor. Ekkor Rachbauer József debreceni építőmesterrel, a kor neves építészével kötöttek szerződést. Az építkezés idején 1805-ben Rachbauer megbetegszik, így a munkálatokat egy egri kőművesmester, Jarabin András veszi át. Az épület második szárnyát 1808augusztusában adták át.

Az épület '''harmadik építési szakaszát''' 1867-ben határozták el, mely a mai bírósági szárny (Bocskai tér felé) megépítését, illetve egy új, immár nem pincebörtön megépítését jelentette (A Hajdúkerület utca hossztengelyében). A terveket Balthazár János, hajdúkerületi mérnök készítette, a kivitelezés pedig Vecsey Imre debreceni építész feladata lett. A bővítést és az új szárnyat 1871-ben adták át. A '''Hajdúkerület''' megszűnése után (1876) a kerületi székház igen sok funkciót látott el. Működött itt rendőrség, bank, nyomda, tűzoltóság, úri kaszinó, bolt, fiú- és leánykollégium. Mára a '''múzeum''' méltó otthona. Az épület falán Széchenyi István születésének 200. évfordulója tiszteletére felavatott emléktáblán többek közt a következő szöveg olvasható: „A Hajdúkerület vendégeként – a Tisza szabályozás ügyeit intézve – e ház falai között időzött gróf Széchenyi István 1845-ben és 1846-ban.”<ref name=":0" />

 

 

'''Bocskai tér''': A várost négy sugárút szelte át; a mai főtéren tulajdonképpen ezek metszésében, kereszteződésében alakult ki. Városunk egyedi település-szerkezete mellett a főtér (mai nevén a Bocskai tér) is igen sajátos jelleggel bír. Jelesül: az alföld egyik legszebb és stílusjegyeit összevetve legegységesebb főterét csodálhatjuk meg. Mielőtt végig sétálunk a tér jeles épületei és szobrai előtt, néhány gondolattal a főtér kialakulásának főbb mozzanatait. A több évszázados fejlődés során elődeink több szempontot és funkciót is figyelembe vettek a tértölelő épületek, azok „elrendezése” során. Figyelembe vették, hogy a tér váljon városias jellegűvé, itt kerüljenek elhelyezésre a közcélú épületek, a piactartás feltételeit is itt kívánták biztosítani. 1782, illetve 1837-ből származó városrendezési elképzeléseket felidézve láthatjuk, döntő volt a tér egységének esztétikumának megteremtése, funkciójának kialakítása a város hagyományainak figyelembe vétele. A XIX. század elejétől Baltazár János hajdúkerületi mérnök nagyvonalú elképzelései nyomán, melyhez nagyszerű segítőre és partnerre talált Sillye Gábor hajdúkerülti főkapitány személyében, egy sor változás történt a tér arculatán. Tulajdonképpen az 1910-es évekre a főtér a ma is látható látványt nyújtotta. E néhány gondolat után induljunk el első sétánkra. A Bocskai tér egyik meghatározó épülete volt a Hajdúkerülti székház, amely a városi bíróságnak, illetve a Hajdúsági Múzeumnak ad otthont. maga az épület a megye legrégibb középülete.<ref name=":0" />

Fülöp Sándor festőművész alkotása 1983-ból

 

]]

[[Fájl:Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény.jpg|bélyegkép|jobb|Hajdúböszörmény, Bocskai István Gimnázium légifotón]]

* [[Bocskai István Gimnázium (Hajdúböszörmény)]] : o  Romantikus stílusú épület, melynek helyén álló "oskolában" már 1621-ben tanítás folyt, a debreceni Református Kollégium partikulájaként. A városképet ma is meghatározó, egyemeletes, széles homlokzatú épület Vecsey Imre debreceni építész tervei alapján épült 1864-ben.

* Táncoló hajdúk szobra (Bocskai tér) Kiss István szobrászművész hétalakos szoborcsoportja az együtt '''''táncoló hajdúvitézek'''''et ábrázolja. Számuk jelképes: a hét hajdúvárost testesítik meg: Böszörmény, Polgár, Szoboszló, Dorog, Hadház, Nánás, Vámospércs.

* Bocskai Gyógyfürdő

* Tianon emlékmű

*'''Petőfi-ház''', A város középpontjában lévő, modern, hangulatos konferenciaterem, amely bálok, lakodalmak, konferenciák lebonyolítására egyaránt alkalmas.

*'''Petőfi-ház márványtábla,''' A márványtábla az egykori Tisza-ház építésének és a felújításának állít emléket.

*'''Sillye Gábor emléktábla,''' Emléktábla Sillye Gábor hajdúkerületi főkapitány tiszteletére.

*'''Városháza,''' késő eklektikus stílusban, Dobay Károly tervei alapján épült 1907-ben, s a régi megyeház formai hagyományait követi. Az épületet árkádsorral díszített lépcsőfordulójában márványtáblába vésve az első világháborúban elesett hajdúböszörményiek neve olvasható. A Báthory-terem kazettás mennyezetén pedig a hajdúvárosok nevei és címerei láthatók.

[[Debreceni Egyetem]] - Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar:

 

'''Jogelőd intézmények'''