„Balatonfüredi Yacht Club” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
22. sor:
== Története ==
A '''[[Balaton-Füredi Yacht Egyletet]]''' magyar főurak alapították [[1867]]. [[Március 16.|március 16]]-án. Ez hazánk első vitorlásklubja és a 4. legöregebb ma is létező sport egyesülete. Első elnöke [[gróf Batthyányi Ödön]] volt, aki Angliában vitorlázott és versenyeket is nyert.
A hazai vitorlássport szárnybontogatását segítette, hogy [[1881]]-ben, egy angol hajóépítő, [[Richard Young]] a klubház tőszomszédságában felhúzott műhelyében, elkezdte építeni az első vitorlás hajókat. Ez lett a balatonfüredi hajógyár alapja.
[[1884]]. [[Szeptember 14.|szeptember 14]]-én az egylet újjáalakul a '''[[Stefánia Yacht Egylet]]''' néven, [[herceg Esterházy Mihály]] commodorságával. Ekkor épült [[Hauszmann Alajos|Hausszmann Alajos]] tervei alapján a történelmi klubház, a jelenlegi helyéhez képest pár méterre a móló túloldalán.
[[1912]]. [[Június 24.|június 24]]-én az Egylet nevet változtat: '''[[Magyar Yacht Club]]''', de a következő évben címet cserélnek, és belügyminiszteri engedéllyel és a királyi jóváhagyással, a '''[[Királyi Magyar Yacht Club]] (KMYC)''' nevet veszik fel. A KMYC versenyzői vesznek részt először olimpián vitorlázásban, az [[1928. évi nyári olimpiai játékok|1928-as Amsterdami Olimpián]].
A [[második világháború]]<nowiki/>t követően [[1948]]-ban a Belügyminisztérium minden társadalmi szervezetet feloszlatott, így történt ez a KMYC esetében is. A klubház és az ingatlan kezelői jogát a '''[[Balatoni Hajózási Munkás Sport Egyesület]]'''nek adta át. Ennek a klubnak az alapítója és szervezője [[Németh István (egyértelműsítő lap)|Németh István]] volt, aki az 1948-ban megalakult Országos Társadalmi Vitorlás Szövetség elnöke is lett. [[1951]]-ben az egyesület neve '''Balatonfüredi [[Vasas SC (egyértelműsítő lap)|Vasas SC]]''' lett. A balatonfüredi klub és versenyzői nagyon sokat tettek ezekben az időkben a magyar vitorlássportért. Ebben segítséget jelentett a füredi hajógyár is, mely több hajóosztály hazai gyártásával tette lehetővé a sportág fejlődését.
A [[1955]]-ös [[Kékszalag]]<nowiki/>on a [[Nemere II.]] 75-s cirkálóval [[Németh István (egyértelműsítő lap)|Németh István]] és legénysége 59 évig fenálló időrekordot ért el. Ezt a rekordot csak [[2014]]-ben sikerkült megdönteni.
38. sor:
[[Tolnai László (egyértelműsítő lap)|Tolnay László]] [[1960]]-ban Finn-dinghy osztályban részt vett a [[1960. évi nyári olimpiai játékok|római olimpiá]]<nowiki/>n. 1962-ben Tolnay-Simon páros a II. világháború utáni első magyar tengeri győzelmet hozta el Warnemündéből Csillaghajó osztályban. [[1968]]-ban Tolnay és ifj. Farkas László Csillaghajóban indultak a [[1968. évi nyári olimpiai játékok|mexikói olimpián.]]
A [[80-as évek]]<nowiki/>től kezdődik az utánpótlás képzése szervezett formában, sportiskolai keretek között.[[1985]]-ben a [[Ganz és Társa-Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt.|hajógyár név-változtatásával]], az egyesület neve is változik: '''[[Ganz Hajó Balatonfüredi SE]]'''.
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] évében, [[1990]]. [[Április 22.|április 22]]-én az egyesület közgyűlése új alapszabályt és új nevet szavazott meg, megalakult a '''[[Balatonfüredi Sport Club]]''', mely hat szakosztályt foglalt magában. Az egyesület elnökének egy vitorlázót, [[Simon Károly (egyértelműsítő lap)|Simon Károlyt]] választották meg.
Az [[1996]]-os a Sporttörvénynek köszönhetően a sportingatlanok egy meghatározott részét a kezelők tulajdonába adják. A vitorlázók az önállósodás gondolatát vetették fel és hosszú előkészítő tárgyalások után, a vízi túrázókkal együtt kiváltak a '''BSC'''-ből és megalapították a '''Balatonfüredi Yacht Club''' közhasznú szervezetet. Elnöke Lettner Adorján lett.
| |||