„Rigvéda” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
|||
7. sor:
== Keletkezése és a Védángák ==
Keletkezésének időpontja vitatott, a hagyomány az őskor kezdetére teszi (i.e. 30 000), néhány kutató<ref>Max Müller indológus – idézi Klostermayer 29.o</ref> szerint [[i. e. 3. évezred]]i
A négy [[Védák|Véda]] közül a Rigvédát a nomád árja hódítók hozták magukkal ősi lakóhelyükről, a többit pedig itt fogalmazták meg.
Az évezredek folyamán [[szanszkrit nyelv]]ű szövege szinte változatlan formában őrződött meg, ezért a szertartások pontos végrehajtása miatt, értelmezése az idő haladtával szükségessé vált. A beavatottak nagy tekintélyű mesterei a Rigvédához is, akár a többi szent szöveghez, kiegészítéseket fűztek ( "Véda tagjai", azaz a [[Védángák]]). Ezek előírják a helyes kiejtést (''siksa''), elmagyarázzák a verstan alapelveit (''cshandasz''), a szanszkrit nyelvtant (''vjákarna'') és etimológiát (''nirukta''), előírják a szertartások kivitelezését (''kalpa''), egyúttal csillagászati ismereteket nyújtanak (''dzsjótisa'') azok pontos időpontjának meghatározásához. A Rigvéda citálását nagyon szigorúan vették, és csak képzett brahmanák idézhették az áldozati szertartások alkalmával. Egy elrontott mondat, helytelen kiejtés is súlyos következményekkel járhatott, akár az áldozat sikerét is veszélyeztette. Az áldozati szertartás pontos időpontjának meghatározása miatt volt fontos a védantákban előírt csillagászati ismeretek oktatása is. A sok esetben napokig, sőt hónapokig tartó előkészületek és maga az ünnepség is igen költséges volt, ezért nagy súlyt fektettek annak részletekbe menően pontos kivitelezésére.<ref>{{Opcit|n=Klostermayer|c=|o=30}}</ref>
| |||