„Ahmednagari Szultanátus” változatai közötti eltérés

| főváros = [[Ahmadnagar]], később [[Parenda]] és [[Junnar]].

Az '''Ahmednagari szultanátus''' egy késő középkori királyság volt, amely a Dekkán-fennsík északnyugati részén terült el, a Gudzsaráti és Bidzsapuri szultanátusok közt. Fővárosa '''[[Ahmednagar (város)]]'''{{Wd|Q223517}} város volt, nyelvei a perzsa, dakhni, urdu és maráthi voltak, vallása az iszlám. Malik Ahmad, Dzsunnar bahmani kormányzója, miután vereséget mért a Dzsahangír kán által vezetett bahmani seregekre 1490. május 28-án, kikiáltotta függetlenségét és megalapította a Nizám Sahi dinasztiát. Eredetileg Dzsunnari erőd volt a fővárosa, amit később Sivnerinek neveztek el. 1494-ben lerakták az új főváros, Ahmednagar alapjait. Álamgír mogul helytartót nevezett ki a szultanátusba, majd 1636-ban bekebelezte a [[Mogul birodalombaBirodalom]]ba.

'''Malik Ahmad''', Nizám-ul-Mulk Malik Haszán Bahri fia volt. Apja halála után rá hivatkozva megalapította a dinasztiáját, amit Nizám Sahi dinasztiának neveztek el. Ugyancsak ő alapította az új fővárost, Ahmednagart[[Ahmednagar]]t a Szina-folyó partján. Jó néhány próbálkozás után megszerezte az ország legnagyobb erődjét, Daulatabadot 1499-ben.