„Szuiko japán császárnő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Magyarban szokás ezt így írni
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel
43. sor:
Szuiko császárnő a féltestvére, [[Bidacu japán császár|Bidacu császár]] hitvestársa volt, de miután Bidacu első felesége meghalt, Szuiko hivatalosan is a házastársává vált és megkapta az Ókiszaki címet (a császár hivatalos hitvese). Hét fiúnak adott életet.
 
Bidacu császár halála után Szuiko bátyja, [[Jómei japán császár|Jómei császár]] került hatalomra, de csak 2 évig uralkodott, mert betegségben meghalt. Jómei halálát követően újabb hatalmi harc alakult ki a [[Szoga klán]] és a [[Mononobe klán]] között. A Szogák [[Szusun japán császár|Hacuszebe herceget]], míg a Mononobe klán [[Anahobe herceg]]et támogatták. Most is a Szogák akarata érvényesült, így Hacuszebe herceg foglalta el helyét a trónon 587-banben [[Szusun japán császár|Szusun császár]] néven. Ellentét alakult ki a császár és a Szoga klán feje, Szoga no Umako között, ezért Umako - talán félelmében, miszerint Szusun fog először támadni – meggyilkoltatta Jamatoaja no Ataikomával (東漢直駒) 592-ben. Ezután olyan uralkodóra volt szükség, aki kitölti a hatalmi vákuumot. Miután Szuikot felkérték, hogy töltse be az uralkodó helyét a trónon a további hatalmi harcok elkerülése végett, ő lett az első példa [[Japán]] [[Japán történelme|történelmében]] arra, hogy egy nőt választottak uralkodónak.
 
'''593''': Szusun császár uralkodásának második évében (崇峻天皇二年) meghalt; és kortárs tudósok megállapították, hogy az egykori Bidacu császár felesége a jogos örökös. Röviddel ezután, Szuiko császárnő elfoglalta a trónt (''szokui'').