„Trilj” változatai közötti eltérés

Trilj a Cetina kanyonszerű völgyének átkelőhelyeként már ősidők óta fontos szerepet játszott a tengermellék és a szárazföld belseje közötti közlekedésben. Ezt a legrégebbi korokból származó régészeti leletek is igazolják. Az első ismert nép ezen a vidéken az [[illírek]] egyik törzse a dalmátok voltak, akik erődített településeiken laktak. A rómaiak [[i. e. 156]]-ban foglalták el a mai Dalmácia területét, de annak végleges bekebelezése a birodalomba évtizedekig tartó heves harcok és az utolsó dalmát felkelés leverése után csak [[9]]-re sikerült. Ezt követően a rómaiak az itt állomásozó VII. legio részére a mai Trilj feletti Gardunon egy reprezentatív katonai tábort építettek, mely a Tilurium nevet kapta. Innen ellenőrizték ezt a stratégiai jelentőségű vidéket, főként a Cetina (Hippus) átkelőhelyét. A híd mellett fejlődött ki ezt követően Pons Tiluri település a mai Trilj elődje. Itt haladt át a [[Salona|Salonából]] Dalmácia belseje felé menő kocsiút, mely a mai Triljtől két irányban ágazott el. Az egyik ága délkeletre Arzano ás Delminium, míg a másik ág délnyugatra Novae és Narona felé vezetett. Az itteni híd helyreállításáról egy [[184]]-ből származó kőtábla is megemlékezik. A kora keresztény írásos emlékek közül kiemelkedik Justinianus bizánci császár [[6. század]]i adománylevele, melyben a császár a monte cassinoi bencés apátságnak adományozza többek között Pons Cilurit, a mai Trilj elődjét is. A [[7. század]] elején a térséget a pogány [[avarok]] és a segédnépeikként érkező szlávok foglalták el, akik nagy pusztítást végeztek a keresztény emlékekben. A mai horvátok ősei a [[9. század]]ra már áttértek a kereszténységre és Dalmácia betagozódott a fiatal horvát állam szervezetébe. Trilj a Cetinai zsupánság része lett, melynek központja Sinj vára volt. Az itteni társadalmi élet folyamatosságát több lelet, köztük egy a 7–9. századi oltár előépítmény pilasztere, a [[8. század]] második feléből származó arany nyaklánc, fülbevalópár, gyűrű és a 10–12. századból származó pénzleletek tanúsítják. A leleteket ma a spliti régészeti múzeumban őrzik. Pribina cetinai zsupán idejében [[1075]] körül Trilj a spliti érsekség törvénykezése alá került. A [[12. század]] elején a horvát területekkel együtt Trilj is a [[Magyar Királyság]] része lett. Az Árpádok korából származik [[II. András magyar király]] [[1210]]-ben kelt adománylevele, melyben Domald spalatói grófnak és örököseinek Cetina és Trilj („terram quandam nomine Zenitinam et Tril”) birtokait adományozza. Ez egyben Trilj horvát nevének első írásos említése. [[Spalatói Tamás|Tamás spalatói főesperes]] a [[13. század]]ban leírja, hogy [[1242]]-ben útban Spalato és Trogir felé a [[tatárok]] az egész cetinai zsupánságot végigpusztították. A lakosság a környező erdőkbe és hegyekbe menekült. [[IV. Béla magyar király]] [[1244]]-ben a zsupánságot Ugrin spalatói érseknek és grófnak adományozta. Később a bribiri grófok a Subićok voltak az urai. Uralmuknak az [[1322]]-ben a közeli Bisko határában a királyi hadaktól elszenvedett vereség vetett véget. [[1345]]-ben [[I. Lajos magyar király]] Nelipić Iván grófnak adományozta. Ebben az időszakban Triljt a leggyakrabban a Boszniából Splitbe és Klisszába menő utazásokkal kapcsolatban említették. [[1387]]-ben átmenetileg [[I. Tvrtko bosnyák király]] uralma alá került, aki felvette a Horvátország és Dalmácia királya címet, de [[1391]]-ben meghalt. Ezt követően újra a magyar király alattvalóié, a Nelipićeké, majd a Frangepánoké, a Tallócziaké, Cillei Ulrik grófé és Špirančić Pálé az utolsó cetinai grófé. [[1456]]-ban [[V. László magyar király]] a trilji gázlónál fekvő Brodarićot Petar Dražojević poljicai grófnak adta. [[1463]]-ban a török elfoglalta Boszniát, majd [[1482]]-ben Hercegovinát is. [[1508]]-ban Trilj ura Žarko Dražojević gróf elesett a Sinj várát ostromló török túlerővel vívott csatában. [[1513]]-ban maga Trirl is török kézre került. A török uralom alatt Trilj Sinji és Cetinai náhije része volt, majd miután [[1537]]-ben [[Klissza]] is elesett az újonnan alapított Klisszai szandzsák része lett. Területét több török birtokos között osztották fel és gyakran volt célpontja a török területek elleni horvát és velencei támadásoknak. [[1686]]-ban Sinjjel és környékével együtt felszabadult a török uralom alól, de az [[1699]]-es [[karlócai béke]] értelmében Trilj a közeli Čačvina várával együtt török kézen maradt. Az [[1718]]-benban megkötött [[pozsareváci béke]] értelmében az új határt már a Kamešnica- és a Dinári-hegységnél húzták meg, így a település végleg felszabadult. A velencei uralom első éveiben Boszniából, Hercegovinából és Poljicáról érkezett új keresztény lakossággal telepítették be. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással, mellette pedig néhányan kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak. A francia uralom idején a római utak nyomvonalán új utakat építettek, melyek egyike [[Aržano]], a másik [[Ugljane|Ugljanén]] és Nova Selán át [[Vrgorac]] és [[Metković]] irányában haladt. A velencei uralomnak [[1797]]-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a Dalmáciába. [[1805]]-ben megalapították az önálló trilji plébániát. [[1806]]-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után [[1813]]-ban újra az osztrákoké lett. Ebben az időszakban [[1851]]-ben építették a forgalom és a kereskedelem élénkítésére az új trilji hidat. [[1881]]-ben megnyitották a trilji fiúiskolát, melynek első tanítója Marin Britvić volt. 1857-ben 49, 1910-ben 216 lakosa volt. [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A [[II. világháború]] idején a Független Horvát Állam, majd a háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. A lakosság főként továbbra is a hagyományos mezőgazdaságból és állattartásból élt. A Cetinán felépített új hídon 1948. január 1-jén indult meg a forgalom. Az iparosítás első jele a Cetinka műanyag feldolgozó üzem [[1962]]-es felépítése volt. [[1963]]-ban a dohánytermesztés céljából mezőgazdasági szövetkezetet alapítottak Triljben. A lakosság jelentős része mégis külföldön kereste boldogulását. A nagyszerb politika erősödése 1991-ben a jugoszláv állam széteséséhez vezetett. Trilj 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. [[1998]]-ban a település városi rangot kapott. [[2006]] óta a régi plébánia épületében működő múzeum mutatja be a település és környéke gazdag történeti és kulturális örökségét. 2011-ben a településnek 2076, a hozzá tartozó településekkel együtt 9109 lakosa volt.