„Brassói Lapok (napilap)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →1920-as évek: Korda István (író) → Korda István (író)|Korda István AWB |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Finta Zoltán –> Finta Zoltán (költő) |
||
12. sor:
A lap névvel nem jelzett, de valóságos szerkesztője egy ideig [[Móricz Miklós]], [[Móricz Zsigmond]] öccse; belső munkatárs [[Halász Gyula (újságíró)|Halász Gyula]] (vezércikk), Horvát Henrik (művészet), Teleky Dezső (gyermekrovat), Seidner Imre (külpolitika), Joó Győző (közgazdaság) és Ritter Sámuel (sport). A lapba eleinte helyi közéleti személyiségek (köztük [[Krbekné Liber Etelka]] pedagógus a [[nő]]nevelésről) publikáltak, de mellettük már ebben az időszakban is rendszeresen közölték [[Bartalis János]], [[Benedek Elek (író)|Benedek Elek]], [[Szántó György (író)|Szántó György]], [[Szombati-Szabó István]], Magyarországról [[Móricz Zsigmond]], [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]], [[Tersánszky Józsi Jenő]] és mások írásait; folytatásos regényeket publikáltak, a ''Koronás regények'' és ''Milliók könyve'' sorozatban irodalmi műveket adtak ki.
A lap életében 1924-ben alapvető változás következett be: a vállalat ügyvezető igazgatója, majd 1928-tól tulajdonosa, [[Kahána Bernát]] a lapot országos jellegű és jelentőségű, korszerű polgári demokratikus sajtószervvé fejlesztette. Bár a főszerkesztő névleg továbbra is a konzervatív Szele Béla maradt, a lap ténylegesen előbb a [[munkásmozgalom]]hoz közel álló [[Füzi Bertalan]], majd a demokrata gondolkodású Kacsó Sándor irányítása alá került. A szerkesztőség belső tagjai közt van ebben időben [[Benamy Sándor]], [[Finta Zoltán (költő)|Finta Zoltán]], [[Kőrösi-Krizsán Sándor]], [[Mikes Imre]], [[Nagy Karola]], [[Pogány Marcell]], a világgazdasági tájékoztatást adó [[Halász Sándor (újságíró)|Halász Sándor]], később [[Gárdos Sándor]], [[Karács Andor]], [[Korda István (író)|Korda István]], [[Kőmüves Géza]].
Széles vidéki szerkesztőhálózat alakult ki, segítségével minden érdekelt város és megye híranyaga, problémaköre rendszeresen tükröződhetett a lapban; [[Bukarest]]ben [[Farkas Aladár (újságíró)|Farkas Aladár]], [[Kolozsvár]]t [[Ruffy Péter]], [[Arad (Románia)|Arad]]on [[Molnár Tibor (újságíró, 1911)|Molnár Tibor]], [[Temesvár]]t [[Méliusz József]] volt a helyi szerkesztő. Előtérbe került a legnagyobb példányszámot felvevő Székelyföld: [[Marosvásárhely]]ről [[Benczel Béla]] és [[Kovács György (író)|Kovács György]], [[Székelyudvarhely]]ről [[Tomcsa Sándor]], [[Sepsiszentgyörgy]]ről [[Tamás Gáspár]] és [[Jakab Antal]], [[Csíkszereda|Csíkszeredáról]] [[Ferencz Gyárfás]] tudósított. Rövid ideig a szerkesztőségben dolgozott [[Salamon Ernő (költő)|Salamon Ernő]] és [[Simon Magda]], irodalmi tájékoztatóival tűnt fel [[Látó Anna]].
| |||