„Aka” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Batthyány Lajos –> Batthyány Lajos (nádor) |
||
45. sor:
[[Bél Mátyás]]: Veszprém vármegye leírása című, 1735-ben készült kéziratában a következőket írja: "Aka a Fiáthoknak, a hely birtokosainak engedélyébel műr kezd betelepülni."
Akát a Fiáth családtól, Hantos cserebirtokért 1760-ban, gróf [[Batthyány Lajos (nádor)|Batthyány Lajos]] nádor vette bérbe és a kisbéri uradalomhoz csatolta. Az ekkor készült úrbéri összeírásban a települést 21 gazda és 18 házas zsellér lakja. A nádor 1762-ben szlovák és német ajkú lakosságot telepített a faluba. A telepesekkel kötött szerződésben húsz egésztelket biztosított a jövevényeknek. Egy-egy telek, házat, udvart, kertet, hatvan pozsonyi mérő szántót (kb. 30 hold) és ezen kívül külön kukorica-, káposzta- és kenderföldet foglalt magába. Az uraság engedélyével szabadon költözhettek, azzal a feltétellel, hogy az elköltözni szándékozók, telküket más megfelelő telepesnek adják át. A német telepesek nagy része, elsősorban Stájerországból települt Akára. Az 1784-1787-es népszámlálás szerint, gróf Batthyány Tódor birtokán 107 házban 151 család élt, népessége 751 fő volt. Ezek közül 11 polgár, 48 paraszt, 87 zsellér foglalkozású volt. Aka 1830-ban került vissza Fiáth József báró tulajdonába.
A betelepítéstől kezdve lakóinak nagy része római katolikus, önálló egyháza azonban nem volt, Súr filiájaként működött. Egyháza 1788-ban önállósult és a régi fatemplom helyett 1790-ben építették a mai kőtemplomot. A prédikáció nyelve, egyik vasárnapon német, a másikon szlovák volt. 1771-ben az iskola rektora német és szlovák nyelven tanított, magyarul nem tudott.
| |||