„Theodor Baillet von Latour” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a képcsere |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Batthyány Lajos –> Batthyány Lajos (miniszterelnök) |
||
24. sor:
1848. március 13-i [[első bécsi forradalom|bécsi forradalom]] után [[V. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] császár ígéretet tett arra, hogy Ausztria népeinek alkotmányt ad, ami március 15-én meg is történt. Ez együtt járt a felelős miniszteri kormányzás bevezetésével is. Az osztrák kormányok viszonylag sűrűn váltották egymást, mert nemigen tudtak úrrá lenni a bécsi radikális mozgalmakon. A kormányban Peter Zanini altábornagy töltötte be a hadügyminiszteri tisztet, de április 30-án ő is lemondott. Az ő posztját vette át még ezen a napon Theodor Baillet de Latour. Noha 1848 októberéig még további három kormányfő követte.
Latour válságos időszakban vette át a tárcáját. Az egész monarchia területén forradalmak és népmozgalmak törtek ki. A két észak-itáliai tartományban, [[Lombard–Velencei Királyság|Lombardiában és Venetóban]] kitört felkeléseket fegyveres erővel támogatta [[Károly Albert szárd–piemonti király|Károly Albert király]] [[Szárd Királyság|piemonti-szárd monarchiája]], s csatlakozott hozzá több más itáliai állam segédhadereje is. Az olasz csapatok elől [[Joseph Wenzel Radetzky]] tábornagy itáliai cs. kir. hadserege kénytelen volt a jól védhető [[Erődnégyszög|Várnégyszög]]be visszavonulni. A magyarországi események következtében az osztrák hadügyi kormányzat előbb kénytelen volt folyamatosan egyeztetni a magyar kormánnyal a magyarországi cs. kir. csapatok feletti rendelkezés érdekében, majd május 10-én [[Batthyány Lajos (miniszterelnök)|Batthyány Lajos]] gróf, miniszterelnök elérte, hogy az uralkodó a négy magyar- (és horvát-)országi főhadparancsnokságot ([[Buda (történelmi település)|Buda]], [[Pétervárad]], [[Temesvár]], [[Zágráb]]) a magyar kormány fennhatósága alá rendelje; június 10-én pedig hasonló rendeletet kapott az erdélyi (Nagyszeben) főhadparancsnokság is. Sőt ezzel együtt az ország déli és keleti határán végighúzódó katonai határőrvidék ezredei is a magyar kormány (névleges) fennhatósága alá kerültek.
Latour tehát még két hete sem volt hivatalban, máris súlyos presztízsveszteséget és diplomáciai vereséget volt kénytelen elkönyvelni a magyar kormánnyal szemben. Törekvése – amely lényegében egybeesett mind az osztrák kormánytagok, mind a hagyományos udvari körök álláspontjával – láthatóan két cél körül forgott: az észak-itáliai háború mielőbbi győztes befejezése, s ezt követően a magyarországi haderő (ezáltal pedig a Magyar Királyság) feletti rendelkezés visszanyerése. A magyar kormánnyal, azon belül pedig kollégájával, [[Mészáros Lázár]] hadügyminiszterrel kénytelen volt együttműködni, vagy legalább az együttműködést mímelni, már csak azért is, mert Magyarországon jó néhány olyan birodalmi intézmény volt (ménesek, tüzérségi és ruházati raktárak), amelyek készleteire az első cél érdekében is szükség volt (lett volna).
| |||