Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Batthyány Lajos –> Batthyány Lajos (miniszterelnök)
[[Fájl:48-as törvények.jpg|bélyegkép|240px|Az áprilisi törvények kiadványa gróf [[Batthyány Lajos (miniszterelnök)|Batthyány Lajos]] miniszterelnök képmásával]]
Az '''áprilisi törvények''' az utolsó magyar [[rendi országgyűlés]]en ([[1847]]–[[1848]]) elfogadott és [[V. Ferdinánd magyar király|V. Ferdinánd]] [[Magyarország uralkodóinak listája|király]] által [[április 11.|április 11-én]] szentesített törvénycsomag, amely 31 cikkből állt. A törvénycsomag új közjogi helyzetet teremtett a [[Habsburg Birodalom]]ban, egyben biztosította a magyar országrész polgári demokratikus fejlődését; lényegében [[Magyarország]]ot rendi államból parlamentáris állammá, alkotmányos monarchiává, alakította.
 
== A közigazgatás szabályozása ==
=== Felelős magyar minisztérium ===
[[Fájl:Barabas-batthyany.jpg|bélyegkép|270px|jobbra|[[Batthyány Lajos]], a magyar minisztérium első elnöke <br />([[1840-es évek]])]]
[[Fájl:1848 áprilisi törvények 3. törvénycikk 1-9 paragrafus.jpg|bélyegkép|270px|jobbra|A III. törvénycikk első oldala]]
A '''III. törvénycikk''' rendelkezett a magyar kormány (korabeli szóhasználattal ''minisztérium'') felállításáról.
A Nemzetőrséget a törvény a magyar minisztérium hatáskörébe utalta. A magyarországi és a „kapcsolt részek” területén működő szervezetek elkülönült irányítás alatt működtek, előbbi fővezérét a minisztérium ajánlására a nádor nevezte ki, utóbbi fővezére pedig a [[Bán (méltóság)|bán]] volt. A hadseregtől eltérően a Nemzetőrség alacsonyabb rangú tisztjeit a nemzetőrök maguk választották, csupán kapitányi rang felett nevezték ki a tiszteket központilag. A törvény rögzítette, hogy a nemzetőrök igazságtalan elbánás esetén panaszt tehetnek a parancsnokságnál, és - bár a büntetési tételeket a törvény nem tartalmazta - megtiltotta a testi fenyítés alkalmazását.
 
A törvény nem rendelkezett a Nemzetőrség központi szervéről, ezt április 20-án az [[Országos Nemzetőrségi Haditanács]] létrehozásával rendelettel orvosolta [[Batthyány Lajos (miniszterelnök)|Batthyány Lajos]]. A Haditanács gondolkodott a nemzetőrök felfegyverzéséről és kiképzéséről, és javaslatokat tett a főtiszti posztok betöltésére. A honvéd alakulatok toborzásának megkezdésekor ez a feladat is a Haditanács kezébe került. Batthyány a Haditanácsot nem a belügyminiszter hatáskörébe utalta, amit a Nemzetőrség belügyi jellege indokolt volna,<ref>Batthyány ezt azzal indokolta, hogy Szemere el volt halmozva munkával enélkül is. A [[Szemere-kormány]]ban a Nemzetőrség már a belügyhöz tartozott. (lásd {{cite book| title = Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története| editor= Hermann R.|pages = 61}})</ref> sem a hadügyminiszterébe, amit a később hozzárendelt katonai ügyek logikussá tettek volna, hanem megtartotta saját irányítása alatt.<ref name = "szerk. Hermann 60-61"/>
 
== A polgári átalakulást elősegítő intézkedések ==
148 742

szerkesztés