„Mikeás könyve” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Összetett égtájak kötőjelmentesítése és kisbetűsítése kézi ellenőrzéssel. A délkelet stb. egy szóba írandó, az ország- és kontinensnév kötőjellel! Földrajzi tulajdonnév részeként viszont az égtáj is nagybetűs.
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor:
A [[Kr. e. 8. század]] végén prófétált, [[Jótám júdai király|Jótám]] (Kr. e. 756-741), [[Akház júdai király|Akház]] (741-725) és [[Ezékiás júdai király|Ezékiás]] (725-697) uralkodása idejében, nagyjából [[Ésaiás próféta|Ésaiás prófétá]]val (Ézsaiás) egyidőben.
 
Származását tekintve a szabad parasztoknak a csoportjához tartozhatott, akik az új gazdasági berendezkedés következtében a nyomorba süllyedtek. Hozzá hasonlóan Ámósz próféta is ebből a csoportból származott. Ámósszal több hasonlóság is van közöttük, mindketten Jeruzsálemben tevékenykedtek az adott időben és a szociális beállítódásuk is azonos volt, így a könyveik hasonlóságokat mutatnak.<ref>Soggin: Bevezetés az Ószövetségbe (1999), 287.</ref> Ez a hasonlóság a felhasznált képeken kívül a nyelvezetben is megnyilvánul.<ref>Komesz: Mikeás (2004), 369.</ref> Mikeás valószínűleg Filisztea asszír inváziója miatt ment Jeruzsálembe és hagyta el otthonát, Moreset-Gátot, ahol egyes kutatók szerint akár vezetői (nemzettségfőnemzetségfő, vagy „vén”) pozíciót is betölthetett.<ref>Rózsa: Az Ószövetség keletkezése II. (2002), 122.</ref>
 
Mikeás nem nevezi magát prófétának, nem beszél elhívásról, így elzárkózik a többi foglalkozásszerűen tevékenykedő jeruzsálemi prófétától. Függetlennek tartja magát minden politikai csoporttól.<ref>Laberge: Mikeás jövendölése (2002), 395.</ref> Ezek ellenére fellépését és igehirdetését áthatja az Isten általi meghatalmazottság tudata, ez miatt tekinthetünk rá úgy, mint prófétára.<ref>Rózsa: Az Ószövetség keletkezése II. (2002), 122.</ref>