„Vitos Mózes” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
aNincs szerkesztési összefoglaló
18. sor:
==Életpályája==
[[Csíkszentkirály]]on született gyalogkatona-renden lévő családból [[1847]]. január 5-én. Apját ugyancsak Vitos Mózesnek hívták, aki a [[Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium|csíksomlyói gimnázium]] eminens tanulója volt, majd gazdálkodással foglalkozott Csíkszentkirályon, és mellette a község jegyzői teendőit is végezte. Édesanyját, Márton Évát tizanhat éves korában elveszítette.
Vitos Mózes [[1861]]-ben került a csíksomlyói gimnáziumba, ahol kitűnt szorgalmával, tudásszomjával. [[Gyulafehérvár]]on teológiát végzett, majd egy évig a bécsi Pázmáneumot látogatta. Felsőfokú tanulmányai elvégzése után is tisztességtudó, igazságszerető, tanulmányaiban szorgos ifjúként jellemezték. Anyanyelvén kívül ismerte a latin és német nyelvet.
Teológiai tanulmányainak elvégzése után [[1873]]-ban szentelték pappá. Rövid ideig [[Bereck]]be, majd [[Etéd]]re helyezték. Ezután 1876-tól tíz évig a háromszéki [[Nyújtód]]on teljesített papi szolgálatot.
Már ekkor megmutatkozott, hogy a gyakorlati életben is tevékeny személyiség, megírta Nyújtód történetét, új iskola építésére ösztönözte a falut, ő maga is tevékenyen részt vett az építésben.
Az ifjúság nevelésére műkedvelő és ismeretterjesztő előadásokat szervezett.
Közben elindította [[Kézdivásárhely]]en a ''Székelyföld'' című hetilapot, amelyet egy évig szerkesztett.
27. sor:
A túlfeszített munka megviselte egészségét, harminckilenc éves korában nyugdíjba kényszerült. Betegen tért haza szülőfalujába, ahol egyszerű faházat épített magának, itt töltötte élete hátralevő éveit. Betegsége ellenére is tevékeny, a közéletben részt vevő ember maradt, aki állandóan képezte magát.
 
A [[Csíkszereda|Csíkszeredában]] [[1888]] decemberében elindított hetilap, a [[Csíki Lapok]] főmunkatársa lett.
Csíkszentkirály közbirtokossági elnökeként hozzájárult a közösségben levő vagyon gyarapításához, a község közös vagyonának becsületes kezeléséért állandó küzdelmet folytatott a hivatalvezetőkkel szemben. A szegényebbek érdekeit képviselve egy hosszasan elhúzúdóelhúzódó pert is vállalt, amelyet a [[marosvásárhely]]i táblánál nyert meg.
 
Vitos Mózes sokoldalú közéleti és publicisztikai tevékenységet folyatott, számos néprajzi, történeti témájú cikket, tanulmáznyttanulmázntyt írt és közölt, több munkája is kéziratban maradt.
Imakönyvet állított össze, amelyet [[1893]]-ban Csíkszeredában adtak ki ''Lurdi gyógybalzsam, vagyis kilenc napi s más ájtatosságok, imák és énekek'' címmel.
[[Vámszer Géza]] [[1936]]-ban megjelent tanulámányábantanulmányában említi Vitos Mózesnek ''A székely nemes családok'' című munkáját, amelynek kézirata sajnos elkallódott.<ref>[Vámszer Géza: ''Vitos Mózes''. In: ''Erdélyi Tudósító''. Kolozsvár, 1936.,19. évfolyam, május., p. 187-193.]</ref>
 
Nagy műve a ''Csíkmegyei füzetek. Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez'', amely 1894 és 1902 között jelent meg. A monográfia jellegű munka 1022 oladaloldal terjedelmű, 34 füzetben, folytatásokban adta ki, hogy könnyebben hozzáférhetővé tegye a nép számára, innen a kiadvány címe. Györgyjakab Márton nyomtatta ki [[Csíkszereda|Csíkszeredában]], a nyomdászmester tízféle - legújabb és legtetszetősebb alakú - betűt szerzett be a nyomtatáshoz, olyan fontosnak tartotta a munkát.
Vitos Mózest minden érdekelte, ami a székely néppel és [[Székelyföld]]del kapcsolatos volt, munkásságát elmaradott népe felemelkedésének szentelte. A ''Csíkmegyei füzetekbe'' összegyűjtött minden adatot Csík vármegyéről.
 
A mű fejezetei tárgyalják a [[Csíkszék (történelmi)|Csík]], [[Gyergyó]], [[Kászonaltíz|Kászon]] elnevezések eredetét, Csík vármegye szorosait, ősi városait és erődítményeit, folyóit és patakjait, tavait, éghajlatát, geológiai múltját és jelenét, ásványait, bányáit, Csík vármegye népességét, lakóit, nemzetiségre és vallásra, meg foglalkozásra nézve.
 
Nemcsak a múlt sokoldalú ismertetését tartalmazza a nagy terjedelmű nagy munka, hanem a jövőre vonatkozó programot is igyekezett nyújtani, különösen Csík gazdasági életének fellendítésére.
Részletes adatokat közölt minden területről, de mégsem száraz adathalmaz. A hangsúlyt Vitos Mózes nem az adatok leírására, hanem a régió gazdasági létkérdéseinek feltárására helyezte elsősorban.
 
A nép elvándorlásával kapcsolatosan kifejtette, hogy ennek nem Csík túlnépesedése az oka, hanem a kiaknázatlan gazdagság: az erdők, bányák, fürdők. Számos gazdasági kérdésre kitért, többek között a háziipar fellendítésére, az elavult mezőgazdaság megváltoztatására. Hangsúlyozta az ipari, kereskedelmi szakképzés fontosságát. Írt a munkásviszonyokról, sürgette egy csíki múzeum létrehozását, valamint a jogszabályozás, a közegészségügy modernizálását.
 
Fontosnak tartotta az üdülőhelyek kiépítését, az ásványvízekásványvizek jobb felhasználását. Mindezek mellett a történelmi múltat is igyekezett bemutatni, huszonnyolc várat, erődöt, kastélyt ismertetett. A földrajz iránt érdeklődők Csíkmegye hegyeiről, folyóiról, barlangjairól, természeti látványosságairól, éghajlatáról, növény és állatvilágáról is sokat megtudhatnak a könyvből.
Konzervatív szellemű kortársai nem értették meg, Vitos Mózes munkássága feledésbe merült, halála után az 1894-1902 1894–1902 között megjelent füzetek példányai elkallódtak.
 
Vámszer Géza már [[1936]]-ban felhívta a figyelemetfigyelmet a mű két nagy értékére, a mindent átfogó, részletes adatgyűjtésre, és Vitos általános, minden iránt érdeklődő modern szemléletére.
 
[[Bözödi György]] író, szociográfus, [[1938]]-ban megjelent, ''Székely bánja'' című kötetében így értékelte Vitos Mózes művét:
53. sor:
''“Csík megye gazdasági és társadalmi bajait alaposan feltárta a századfordulón Vitos Mózes csíkszentkirályi plébános, aki egész életét ennek a nagy munkának szentelte. Ezer oldalt tesz ki a folytatásokban megjelent könyv, amelyben már mai szemmel nézi a csíki nép küzdelmét, nem külső leírásokat nyújt, hanem a nép életkérdéseit vizsgálja, és a kibontakozást keresi.”''<ref>in: Bözödi György: ''Székely bánja''. Budapest 2. kiadás , 1939. http://mek.oszk.hu/08000/08075/08075.pdf</ref>
 
A könyvritkaságnak számító művet, a csíkszeredai [[Hargita Kiadóhivatal]] [[2002]]-[[2003]]-ban két kötetben újra kiadta, ráirányítva a figyelemetfigyelmet értékeire.
Az európai kitekintésű Vitos Mózes munkája ma is értékes, hasznos ismereteket nyújt a Csík történetét, földrajzát, gazdaságát, kultúráját, néprajzát kutató szakemberek, de az egyszerű érdeklődő számára is.
 
Vitos Mózes [[1902]]. július 19-én halt meg, a csíkszentkirályi templomkertben temették el.