„I. Mátyás magyar király” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel)
a
=== Erdélyi lázadás ===
[[Kép:Johannes de Thurocz 164 Cod Pal germ 156 Chronica Hungarorum.jpg|jobbra|bélyegkép|Mátyás [[címerkép]]ei és [[Címerábra|címerábrái]] a [[Thuróczi-krónika|Thuróczi-krónikában]]]]
1467 tavaszán, a Mátyás által a korábbiakhoz képest többszörösen beszedetett régi és új adók miatt [[Erdély]]ben lázadás tört ki, ugyanis az új törvény leginkább az erdélyiek korábbi mentességeit törölte el. [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] szerint: "''Pedig bolondok, nem jól gondolták meg a végét. (...) Szükséges a királynak az adó, főképpen az olyan királynak, mint Mátyás volt. Mert nincs a népeknek nyugalmuk hadsereg nélkül, nincs hadsereg zsold nélkül és zsold adó nélkül. És Mátyás király sem bolond épületekre, sem eszelős költséges vendégségekre, sem bolondok gazdagítására nem költötte az ország jövedelmét, hanem hazája megmaradására, dicsőítésére és öregbülésére. Kicsoda nem kívánná a maga értékeivel segíteni a királyt?''" {{refhely|Lengyel Dénes|321-322. o.}}
 
Erdélyen kívül [[Temes vármegye|Temes megyében]], a [[Bácska|Bácskában]], a [[Felvidék]] keleti részén és másutt is voltak harcok. Az erdélyi „három nemzet” (magyar megyék, szász és székely székek) vezetői [[kolozsmonostor]]i találkozójukon 1467. augusztus 18-án szövetséglevelet írtak alá. Ebben kijelentették, hogy egész Magyarország szabadsága érdekében fognak össze a király ellen. Vezetőiknek Szentgyörgyi és Bazini János és Zsigmond grófokat, valamint [[Ellerbach Bertold]] vajdát, továbbá (Szapolyai) Imre és István szepesi grófokat választották meg. Erdélyben harcedzett lakosság élt, ezért a lázadás különösen fenyegető veszélyt jelentett a király számára, a hozzá közel álló [[Szapolyai Imre]] hűtlensége pedig személyesen is érintette.{{refhely|Kubinyi 2001|64. o.}}
 
===Csehországi politikája, háborúi===
V. László halálakor Mátyása Prágában Podjebrád kormányzó őrizetébe került, aki szabadulása fejében megígértette a 15. évét sem betöltött fiúval, hogy később feleségül veszi az akkor kilenc éveskilencéves [[Podjebrád Katalin magyar királyné|Katalin]] lányát. Mivel Mátyásnak továbbra is érdekében állt e kapcsolat erősítése, a házasság 1463. május 1-én létre is jött, de Katalin még 1464 tavaszán, 15 éves korában meghalt gyermekszülésben.{{refhely|Kubinyi 2005|253. o.|azonos=K253}}
 
A cseh és a magyar fél közötti, eddig is fennálló érdekellentétek ezután tovább éleződtek. A cseh király nem támogatta eléggé Mátyást a felvidéki cseh zsoldosok illetve III. Frigyes ellenében. A pápa ugyanakkor megtérése ellenére huszitának tartotta a cseh királyt, ezért a megbuktatásán munkálkodott. Mátyás már 1465-ben jelezte készségét pápai támogatás fejében mind a csehek, mind a török elleni harcra.{{refhely|azonos=K253}}
Mátyás a szultán elvonulása után elfoglalta a szávai átkelőket és ostromolni kezdte Jajcát, "''amelyet erőssége miatt senki más meg nem vehetett, egyedül Mátyás király tehette, könnyen be is vette, a török császárnak örök gyalázatára és bosszúságára''". {{refhely|Lengyel Dénes|320. o.}} A várost már október elején elfoglalta, de a fellegvárban a [[janicsár]]ok még két hónapig tartották magukat. Végül teljesen kiéhezve a várkapitány Juszuf Haram bég tárgyalásokat kezdett Mátyással. Megegyeztek abban, hogy "''bég feladja a várat, s aki a várban levők közül Mátyás királyt akarja szolgálni, tisztességben ott maradhat, aki pedig el akar menni, azt minden vagyonával együtt elbocsátja a király''". {{refhely|Lengyel Dénes|332. o.}} A janicsárok többsége és maga a bég is belépett Mátyás seregébe, mert félt a szultán megtorlásától. Mátyás fennhatósága alá vonta Észak-Boszniát, Jajca parancsnokának kinevezte Hídvégi Székely Jánost, [[Szapolyai Imre]] pedig bán lett.{{refhely|E. Kovács Péter|134. o.}} "''A király pedig, hogy a télben ne hivalkodjék hiába, köröskörül huszonhét várat és várost meghódított.''" {{refhely|Lengyel Dénes|332. o.}}
 
[[II. Piusz pápa]] Mátyás sikerén felbuzdulva elérkezettnek látta az időt, hogy végrehajtsa régi tervét és keresztes hadjáratot indítson a török ellen. Elképzelése szerint Mátyás Boszniában, Velence az ekkor Moreának nevezett Peloponnészoszon, a többi keresztény sereg pedig [[Ancona|Anconában]] behajózva Albániában támadott volna. A pápa [[1464]]. [[június 15.|június 15-én]] érkezett Anconába, ahol viszont csak néhány ezer keresztes és néhány velencei gálya gyűlt össze. A pápa azonban [[augusztus 14.|augusztus 14-én]] meghalt és a hadjárat elmaradt. Mohamed szultán viszont már július 12-én "''nagy készülettel, és keményen ostromolni kezdte''" Jajcát. "''De Mátyás király nem aludta el a vár oltalmát, mint azelőtt a török császár, (..).''" A magyarok 41 napig sikeresen állták ostromot, amivel [[augusztus 22.|augusztus 22]]-én a szultán felhagyott és elvonult: "''elkelt Jajca alól, mint a füst, otthagyta sátorait, ágyúit, ott sok gazdagságát''". {{refhely|Lengyel Dénes|321. o.}} Ebben szerepet játszhattak a keresztes hadjárat indulásáról szóló hírek is. Mátyás ekkor 30 ezer fős seregével – 17 ezer lovas, 6 ezer gyalogos, 7 ezer keresztes – a Duna északi partján, [[Bács vármegye|Bács megyei]] [[Futak]]on tartózkodott. Ezután a királyi sereg egy részével Szapolyai Imre elfoglalta [[Szrebernik]] várát, Mátyás pedig 20 ezer fővel a [[Drina]] völgyében [[Zvornik]] ellen vonult. Október végén már az ismét egyesült magyar sereg ostromolta [[Zvonik (egyértelműsítő lap)|Zvornik]]ot, de november 9-én vissza kellett vonulniuk, mivel a Jajcát körülzáró Mahmud nagyvezír ellenük indult.{{refhely|E. Kovács Péter|135. o.}}
 
Az ekkor létrejött fegyvernyugvást és [[status quo|status quót]] Bosznia [[de facto]] felosztásával kapcsolatban Mátyás haláláig már egyik fél sem háborgatta. Mátyás nyugaton hadakozhatott, Mohamed pedig Anatóliában. Mátyás egyik 1480-ban Isztambulba írt levele alapján kiderült, hogy egy egyezség is létrejött a két fél között, amelynek értelmében a határ menti törökök szabadon átvonulhattak a magyar felségterületen, ha szomszédos területen akartak portyázni. [[III. Frigyes német-római császár]] már [[1474]]-ben megvádolta Mátyást, hogy átengedi területén a [[Stájerország]]ba tartó törököket. Úgy tűnik, joggal. Mátyás az 1480-as levelet azért írta, mert az egyezséget a törökök akkor megszegték, és magyar területen is fosztogattak.{{refhely|E. Kovács Péter|137. o.}}
Mátyás őszintén fogékony volt az itáliai humanizmus iránt, de egyúttal messzemenően tudatában volt annak, hogy a művészetpártolás fontos uralkodói erény. Kedvelte az antik szerzőket, és szívesen vett részt humanista szimpóziumokon, vitákban. Ennek a szellemi irányzatnak a magyarországi fő képviselője [[Vitéz János]] volt, bár ő személyesen soha nem járt olasz földön. A királyi titkárok és az udvari kancellária vezetői között sok Itáliában tanult, magas állású klerikus volt.{{refhely|azonos=K130}} A korszerű tanokkal rokonszenvező főpapok Mátyás egyetértésével számos tehetséges fiatalt küldtek Itáliába tanulni.{{refhely|Kubinyi 2001|131. o.|azonos=K131}} Köztük volt Vitéz János unokaöccse, Csezmicei János, költői nevén [[Janus Pannonius]] is. Ő hozta Magyarországra barátját, [[Galeotto Marzio|Galeotto Marziót]], aki majd később Corvin Jánosnak ajánlotta a Mátyás király mondásairól és tetteiről szóló könyvét.{{refhely|azonos=K131}}
 
Mátyás szívesen alkalmazta hivatalnokként és diplomataként a humanistákat. Ő maga a korabeli uralkodók közül is kiemelkedett műveltségével. [[Pulszky Ferenc]] idézi egy levelét 1471-ből, amiben a király Pomponius Leatusnak megköszöni Silius Italicus époszának nyomtatott példányát, ebben megírja, hogy az általa nem keresett sorozatos háborúk közepette is szakít időt az olvasásra.<ref>[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet-1/kepes-magyar-irodalomtortenet-beothy-zsolt-3180/kozepkor-es-renaissance-mondak-es-kodexek-kora-31D4/7-a-csucsives-stil-kora-es-a-renaissance-az-anjou-kiralyok-zsigmond-es-matyas-uralkodasa-pulszky-ferenc-3310/a-renaissance-matyas-udvaraban-3323/ A renaissance Mátyás udvarában]</ref>
 
A kor nemzetközi diplomáciájának nyelve a latin volt, de ekkor már ezen belül a középkori latinság helyett illett a klasszikus nyelvezetet használni, ez is indokolta a humanisták foglalkoztatását, akik ezt Itáliában elsajátíthatták. A király azonban egyáltalán nem kizárólag rájuk támaszkodott. Nem volt humanista fő tanácsadói közül [[Beckensloer János]], vagy [[Matucsinai Gábor]] sem, aki egyetemre sem járt.{{refhely|azonos=K131}}
Ez a kor a [[csillagászat]] hajnala és az [[asztrológia]] fénykora is volt. Mátyás maga is nagyon érdeklődött az égi jelenségek vizsgálata iránt. Vitéz János is erősen kötődött az asztrológiához, ezért hívta meg az általa alapított pozsonyi egyetemre a kor egyik legnagyobb természettudósát, a német [[Regiomontanus]]t, valamint a kiváló lengyel csillagászt, [[Marcin Bylica z Ilkusza|Marcin Bylica z Ilkuszát]]. (IIkusi Márton néven ismert a régebbi szövegekben.) Bylica végleg Magyarországon maradt, királyi asztrológus, egyben a budai Boldogasszony-templom plébánosa lett.{{refhely|azonos=K136}}
 
Mátyás számos különböző művészeti ágat támogatott. [[Giovanni Dalmata]] szobrásznak adományozta az akkori [[Belovár-Kőrös vármegye|Kőrös vármegyében]] található [[Majkovec]] kastélyát a birtokkal, az adománylevélben kiemelve a szobrász művészeti érdemeit. 1488-ban egy másik művésznek, a spanyolországi [[Toledo (Spanyolország)|Toledóból]] érkezett, kikeresztelkedett szefárd zsidó családból származó [[Cotta Márton]] mesternek Budán adományozott házat<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_BPTM_Mhb_15/?pg=217&layout=s Végh András: Buda város középkori helyrajza 1.], library.hungaricana.hu</ref> Beatrix királyné beleegyezésével, hogy ez a kiváló ember az országban maradjon „''egész udvarunk és minden udvari emberünk díszére és ékességére és nevünk fényére''”.{{refhely|Kubinyi 2001|137. o.}}<ref>[http://www.kisebbsegkutato.tk.mta.hu/uploads/files/olvasoszoba/hungaricajudaica/Ertesito_1992_dec.pdf Schweitzer József. Szefárdok Magyarországon és Erdélyben. ], kisebbsegkutato.tk.mta.hu</ref> Azt, hogy a művészet melyik ágát űzte, nem tudható.<ref>[ ]</ref> Később tekintélyes budai kereskedőként működött, míg a 16. század elején Velencébe költözött és ott is hunyt el.<ref>[http://corvina.kre.hu:8080/phd/Grynaeus.pdf Grynaeus - Károli Gáspár Református Egyetem], corvina.kre.hu:8080</ref> A [[II. Ferdinánd aragóniai király|Katolikus Ferdinánd]] és [[I. Izabella kasztíliai királynő|Izabella]] által Spanyolországból és Szicíliából elüldözött zsidók között más művészek is jöttek az udvarba, 1465-ben például Aragóniai Beatrix táncmestere Guglielmo Ebreo da Pesaro alias Giovanni Ambrosio volt.<ref>[http://turulfolyoirat.hu/doc/Turul_2016_2_Kulonnyomat.pdf Gyöngyössy Márton: Egy kora újkori katalán éremlelet középkori magyar aranyforintjai nyomában], turulfolyoirat.hu</ref>
[[Fájl:Matthias Graduale.jpg|bélyegkép|left|200px|A Mátyás-graduale címképe – a keretdísz alsó lécében Mátyás és Beatrix címerével]]
A Mátyást dicsőítő udvari források állításaiban sok igazság is volt. A korabeli olasz reneszánsz művészet Itálián kívül valóban először Magyarországon, Mátyás környezetében jelent meg. Középkori királyaink közül ő volt az egyik legnagyobb építtető. Egyik építésze a firenzei [[Chimenti Camicia]] volt. A legfontosabb mátyási építmények, a budai vár és Visegrád sajnos elpusztultak a török hódítás idején, de az ásatások során sok reneszánsz részlet került a felszínre. A reneszánsz mellett azonban még nagy szerepe volt a [[gótika|gótikának]] is, különösen a templomépítészetben, de ez a korabeli Itáliában is így volt.{{refhely|Kubinyi 2001|138. o.}}
* [[Budapest]] - ''Mátyás kútja'', A Budavári Palota Hunyadi udvarában, [[Strobl Alajos]], [[Hauszmann Alajos]], A szobor leírása: „''Mátyás király vadászruhában, forráshoz érkezik. Jobbról - külön talapzaton - Szép Ilonka alakja ül, kis őzike mellett, bal oldalon... Galeotto sólyommal és jegyzetekkel. A csoport előtt középen a király csatlósa kürtjelt ad; kutyákkal a vadászmester. Pállfy herceg vadászkutyát küldött Stróblnak modellként, bronz és mozaik háttér.''” (Rajna György: Budapest köztéri szobrainak katalógusa; Budapesti Városszépítő Egyesület, 1989) <ref>[https://index.hu/mindekozben/poszt/2017/11/18/egy_vadorzonak_koszonhetjuk_matyas_kutjat_a_budai_varban/ Egy vadorzónak köszönhetjük Mátyás kútját a Budai Várban]</ref>
* [[Székesfehérvár]] - ''Mátyás király-emlékmű'', Fő utca / Ady Endre utca, Mátyás király halálának 500. évfordulója alkalmából 1990-ben felavatott [[Melocco Miklós]] által készített emlékmű<ref>[http://turizmus.szekesfehervar.hu/latnivalok/matyas-kiraly-emlekmu Mátyás király emlékmű]</ref><ref>[http://www.kodolanyi.hu/kv/cikk/25-eves-a-matyas-kiraly-emlekmu-484 25 éves a Mátyás király-emlékmű]</ref><ref>[http://vanderkrogt.net/statues/object.php?webpage=CO&record=hufe010 King Matthias Monument]</ref>
* [[Létavértes]] - ''Mátyás király-ivókút'', Árpád tér, [[Győrfi Lajos]] 2002-ben felavatott lovasszobra<ref>[https://www.kozterkep.hu/~/16322/Matyas_kiraly_ivokut_Letavertes_2002.html Mátyás király ivókút]</ref>
* [[Győr]] - ''Mátyás király'', Mátyás király tér, [[Lebó Ferenc]], [[Harsányi Attila (építész)|Harsányi Attila]] (építész) 2008. december 14-én felavatott Mátyás királyt a hollóval ábrázoló emlékműve<ref>[https://www.kozterkep.hu/~/10516/matyas_kiraly_gyor_lebo_ferenc_2008.html# Mátyás király]</ref>
* [[Budapest]] - ''Hunyadi Mátyás'', [[Millenniumi emlékmű]] Hősök tere, [[Zala György (szobrász)|Zala György]] alkotása, 1905<ref>[https://www.kozterkep.hu/~/3887/hunyadi_matyas_budapest_zala_gyorgy_1905.html# Hunyadi Mátyás]</ref>
* [[Berekfürdő]] - ''Mátyás király-díszkút'', Berek tér, [[Győrfi Lajos]] és Varga Imre (bronzöntő) által készített, 2013-ban felavatott emlékműve<ref>[http://www.kormanyhivatal.hu/hu/jasz-nagykun-szolnok/hirek/matyas-kiraly-diszkutat-avattak-berekfurdon Mátyás király-díszkutat avattak Berekfürdőn]</ref><ref>[http://indafoto.hu/bela/image/21985713-7f2a764f Mátyás király lovasszobra]</ref>
* [[Budapest]] - ''Mátyás király-emlékmű'', Hess András tér, a Szent Miklós-torony nyugati homlokzatán látható annak az emlékműnek 1930-ban rekonstruált változata, melyet 1486-ban faragtatott a német [[Bautzen]] városa Mátyás király tiszteletére, az eredeti még Mátyás életében készült, ezért hiteles ábrázolásnak tekinthető<ref>[http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=105 Domonkos kolostor és templomtorony maradványa]</ref>
* [[Sajógömör]] - ''Az urakat megkapáltató Mátyás király'', Hlavna 58, [[Holló Barnabás]] 1914. június 1-én felavatott szobra kezében kapával ábrázolja az igazságos királyt<ref>[https://www.kozterkep.hu/~/15144/Matyas_kiraly_Sajogomor_1914.html Az urakat megkapáltató Mátyás király]</ref>
* [[Szeged]] - ''Hunyadi Mátyás szegedi lovas szobra'', [[Lapis András]] szobrát a Móra Ferenc Múzeum és a vár maradványa közötti területen 2001. augusztus 20-án állították fel. amely a fiatal 15 éves Mátyás királyt ábrázolja, akit 1458-ban Szegeden választottak meg magyar királlyá<ref>[http://muemlekek.info/muemlek/hunyadi-matyas-szegedi-lovas-szobra.php Hunyadi Mátyás szegedi lovas szobra]</ref>
* [[Szabadka]] - ''Mátyás király szobor'', Corvin Mátyás utca, a 2018-as Mátyás király-emlékév alkalmából felállított egészalakosegész alakos szobor. Franjo Mačković palicsi szobrászművész alkotása.<ref>[https://kronika.ro/kulfold/szobrot-emelnek-hunyadi-matyasnak-a-vajdasagi-szabadkan Szobrot emelnek Hunyadi Mátyásnak a vajdasági Szabadkán]</ref><ref>[http://delhir.info/2018/03/29/plagium-koppintottak-szabadkai-matyas-szobrot/ Plágium? Koppintották a szabadkai Mátyás szobrot]</ref><ref>[https://magyaridok.hu/kultura/matyas-kiraly-szobrot-emelnek-szabadkan-2843091/ Mátyás király szobrot emelnek Szabadkán]</ref><ref>[https://www.magyarszo.rs/hu/3637/kultura/180708/Fel%C3%A1ll%C3%ADtott%C3%A1k-a-M%C3%A1ty%C3%A1s-kir%C3%A1ly-szobrot.htm Felállították a Mátyás király-szobrot]</ref><ref>[https://www.kozterkep.hu/~/34592/Matyas_kiraly_Szabadka_2018.html?ul Mátyás király]</ref>
 
==Uralkodásának történészi értékelése==