„Bíró Lajos (festő)” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
(jegyzetsablon)
a
==Életútja==
 
Tanulmányait a marosvásárhelyi Csaba Királyfi Gyorsfegyvernemi Hadapródiskolában kezdte, majd az [[első világháború]]ban a fronton szolgált és hadifogságba került. A debreceni Református Gimnáziumban tett le az érettségit. Az Egri Pedagógiai Főiskolán tanult, ahol 1951-ben magyar-történelemmagyar–történelem, később pedig rajztanári diplomát szerzett. Mesterei [[Adler Miklós]] és [[Félegyházi László]] voltak. 1951 és 1957-ig a főiskola rajz tanszékén volt adjunktus. Részt vett az 1956-os forradalomban, ezért 1957-ben börtönbe került, négy évre ítélték, innen 1959-ben amnesztiával szabadult. 1959-ben telepedett le Debrecenben él, ahol a Képzőművészeti Kör és Stúdió vezető tanára volt. Az 1960-as években a tokaji művésztelepen dolgozott. Tiszacsegén létrehozta az első vidéki amatőr művésztelepet, majd a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelepet. Több város is felkérte az 1970-es évektől egészalakosegész alakos életnagyságú olajképek készítésére (Bocskai, Bethlen). A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Kelet-magyarországi területi szervezetének többször is titkára volt. 1984 és 1993 között vezette a Debreceni Műhely Képző- és Iparművészeti Alkotóközösséget, majd 1995-től súlyos betegsége miatt egyre kevesebbet alkotott, de részt vett még a Nyíradonyi Művésztelep munkájában.
 
==Díjak, elismerések==
* 1975: Bronzplakett és diploma a Magyar Tájak c. kiállításon (Hatvan)
* 1991: 56-os emlékérem
* 1995: "Hazáért"„Hazáért” érdemkereszt
* 1995: Debrecen Díszpolgára<ref>[https://www.debrecen.hu/hu/debreceni/dijazottak/debrecen-diszpolgara],Debrecen Díszpolgárai</ref>
* 1996: Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje