„Salgótarján” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
[[1783]]-ban újabb betelepülési hullámban érkeztek visszamenekülő magyarok és [[romák]].<ref name="almanach"/><ref name="közigtört"/>
 
[[1821]]-ben régi kis temploma tűzvész áldozata lett. Jankovich Antal, a plébánia akkori kegyura, a leégett templomot helyreállíttatahelyreállíttatta és megnagyobbíttatta, [[Luby]] József pedig [[1866]]-ban tornyot építtetett hozzá. A hívek szaporodásával azonban ez a templom is szűk lett, mire azt Kovács Nándor prépost-plebános kezdeményezésére [[1900]]-ban teljesen átalakították. Református temploma [[1882]]-ben épült, de a tornya [[1894]]-ben.
 
A [[19. század]]ban többször érték a helységet súlyos elemi csapások. Az [[1840]] években az [[árvíz]] döntötte romba a katlanszerű völgyben álló lakóházakat és gazdasági épületeket. Árvíz volt még [[1870]]-ben és [[1873]]-ban is, majd [[1821]]-ben nagy tűzvész volt, amelyben a római katolikus templom teteje is leégett.
==== A zagyvapálfalvai Jézus Szíve templom ====
Salgótarján déli részén, a 21. sz. főút mellett található a főplébánia-templom.
Az egész község összefogásával, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., az Üveggyár, a helyi vezetők és Demeter Bertalan esperes-plébános támogatásával építették fel dr. Fábián Gáspár építész ókeresztény [[bazilika]] stílusában készült tervei szerint. Az építést Jerskó Béla és Tihanyi Kálmán helyi építőmesterek vezették a hívek jelentős saját munkájával. Ötezer fő jelenlétében 1933. július 30-án Jézus Szíve tiszteletére Pájer János [[rozsnyó]]i [[káptalan]]i helynök szentelte fel. A templom belső elrendezését az alapító plébános irányította. A főhajót szegélyező két mellékhajó üvegablakain Majoros Károly a keresztút, a szentélyben lévő három üvegablakon Jézus Szentséges Szíve, a Boldogságos Szűz Mária és Szent József egészalakosegész alakos képét jeleníti meg. A szentély diadalívén a [[Te Deum]] mondata: „Téged Isten dicsérünk” két oldalán a Bóna Kovács Károly alkotta angyalokkal.
Az oltártól balra egy bányász örökmécsest tart, jobbra pedig a bányászok védőszentje [[Szent Borbála]] látható, ui. a községben sok bányász élt.
A [[harangtorony]]ban 1944-ig függött három harangot 1933-ban Szlezák László aranykoszorús harangöntő mester készítette. A középső harangot hadi célra a [[második világháború]]ban elvitték. A nagyharang felirata: „Ennek a harangnak minden kondulása vésse mélyebbre e község minden lakosának a töretlen hűségét Istenhez, a hősök vérével megszerzett hazához és felejthetetlen hőseink emlékéhez.”
*[[Snétberger Ferenc]] ([[2002]]) gitárművész
*[[Szabó István (szobrász, 1903–1992)|Szabó István]] ([[1976]]) szobrász
*[[Szvircsek Ferenc]] ([[2015]]) történész-muzeológus
*[[Zenthe Ferenc]] ([[2003]]) színművész