„Hajdúböszörmény” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (CheckWiki error (19) javítása)
a
Hajdúböszörmény mai nagy kiterjedésű határával együtt az Alföld, közelebbről a Tiszántúl egyik jellegzetes települése, olyan kisváros, amely megjelenésében ma is hordozza történetiségét. A város határa északon Hajdúnánással és Hajdúhadházzal, keleten Hajdúhadházzal, délen Józsával, nyugaton és északnyugaton Balmazújvárossal és Görbeházával érintkezik. Területe 311 négyzetkilométer azaz 31 078 hektár, tehát mintegy 58 000 kataszteri hold. A határ jelenlegi nagysága hosszas történeti folyamat eredményeként alakult ki. E hatalmas terület természetesen nem rendelkezik egyforma talajadottságokkal. A határ keleti részébe benyúlik a Nyírség homokos talaja, nyugaton viszont a feketeföld a jellemző, amelynek egyes részein szikes területek is találhatók. A határ homokos, keleti részén terülnek el a város szőlőskertjei, s itt jelentős nagyságú erdő is van, míg a nyugati részén, a Keleti-főcsatornán túl a mélyfekvésű részek, agyagtalaj és szikes területek, vízfolyások, vízállások, gyepterületek és ligeterdős jellemzőek. A város körül a legjobb mezőségi vályogtalaj helyezkedik el, amelyen kimagasló terméseredményeket érnek el.
 
A határ nyugati részének tengerszintfelettitengerszint feletti magassága 100-110méter, míg a keleti felén az egyes dombok meghaladják a 160 métert is. A szép számmal található kisebb kiemelkedéseket, domborulatokat a környékbeli népnyelv laponyagnak nevezi. A városnak nagyobb természetes folyóvize nincs, déli és nyugati részen azonban több kisebb vízfolyás található, mint Zelemér-ér, a Gát-ér, a Brassó-ér, a Döglő-ér és a Horgas-ér. A Réten és Nagypród szélén halad kanyargós folyással a Kadarcs, Viden és a őródi legelőn a Vidi-ér, a Süldős-ér, a Dedő-ér és a Szőke-ér. Hajdúböszörmény határában ered a Hortobágy folyó is, amely a Rétet és a Bagotát érintve folyik át a balmazújvárosi határba. A Hortobágy mellékvize az ugyancsak itt eredő Hollós-ér. Állóvizei jelentéktelenek, jórészt szikes tavacskák, mint a Kerek-Kaján szik, a Csukás-tó és Ludas-tó. Az egyik ilyen szikes tó mellett Viden régebben környék szerte ismert fürdő működött.
 
A város határnevei eleven történelemkönyvként tükrözik a környék egykor volt településszerkezetét, a hajdani vízviszonyokat s a hajdúváros határhasználati rendjét. Így például virágzó középkori falvak voltak Vid, Zelemér, Pród és Bagota, de ebbe a körbe sorolható a Hetven és Salamon határnév is. A határhasználat rendjét őrzi a Telekföld, a keleti csordanyomás, a nyugati csordanyomás, s a hajdani vízviszonyokra utal a '''Gátmegett''' határnév és a '''Rét''' is, amely az árvízrendezés előtt valóban vízjárta terület volt.
'''Hajdúböszörmény''' híres, körkörös település-szerkezetét sokáig egyedinek tartották, ma már azonban tudjuk, hogy az ólaskertesnek, kertesnek vagy kétbeltelkesnek nevezett településtípus nemcsak valamennyi hajdúvárosra jellemző, hanem általában alföldi mezővárosainkra is. E településtípus felfedezése, tudományos bizonyítása Györffy István néprajztudós nevéhez fűződik, s mivel ezt első ízben Hajdúböszörmény esetében írta le, példaként általában máig városunkat említik, amelynek különben valóban legszemléletesebb példája.
 
Az 1782-es várostérkép már a kész, kialakult kétbeltekes városszerkezetet mutatja, amelynek legfőbb jellegzetessége az ellpitikuselliptikus, majdnem kör alakú belső városmag sűrű beépítettsége, amelyet széles sávban ugyancsak körkörös formában kertségi övezet vesz körül. A belső magot nagyjából észak-dél és kelet-nyugat irányban két-két jól felismerhető utca majdnem egyenlő részre osztja, amely a kertségi övezetben is folytatódik. A négy égtáj irányába vezető utca – amelynek Debrecen, Hadház, Balmazújváros és Nánás irányába vezetnek – már a '''hajdúk idetelepülése előtt is megvoltak'''. Ezt bizonyítja az is, hogy az 1580-as dézsmajegyzék a város négy utcáját említi, az Erdő utcát, a Rác utcát, a Debrecen utcát és az Egyház utcát, amelynek alapján ma is jól rekonstruálható a várost ma is negyedelő négy főútvonal, a Kossuth utca, Petőfi utca, az Újvárosi utca és a Nánási utca, amelynek szerepét azonban a Dorogi út vette át.
 
Ezenkívül a belső városmagban íves vonalvezetésű utcák találhatók, amelyek a város térbeli központját megközelítőleg körkörösen veszik körül, amelyek keletkezése összefüggésbe hozható a város térbeli növekedésével. Mindez azt bizonyítja, hogy a '''négy keresztutca''' által negyedelt település szerkezete már a hajdúkorszak előtt kialakult. Újabban egyértelműen bebizonyosodott, hogy a városa hajdúk idetelepülte előtt (1609) nem volt lakatlan hely, tehát a település-szerkezetet is örökölniük kellett. Kétségtelen azonban, hogy azon katonai szerepüknek megfelelően változtattak, s kettős, katonai-polgár funkcióval látták el. Ennek megfelelően a város szerkezete három tagolást mutat.
A [[19. század]]beli városrendezéskor alakult ki a mai főtér.<ref name=":0" />
 
'''Bocskai tér''': A várost négy sugárút szelte át; a mai főtéren tulajdonképpen ezek metszésében, kereszteződésében alakult ki. Városunk egyedi település-szerkezete mellett a főtér (mai nevén a Bocskai tér) is igen sajátos jelleggel bír. Jelesül: az alföld egyik legszebb és stílusjegyeit összevetve legegységesebb főterét csodálhatjuk meg. Mielőtt végig sétálunk a tér jeles épületei és szobrai előtt, néhány gondolattal a főtér kialakulásának főbb mozzanatait. A több évszázados fejlődés során elődeink több szempontot és funkciót is figyelembe vettek a tértölelőtért ölelő épületek, azok „elrendezése” során. Figyelembe vették, hogy a tér váljon városias jellegűvé, itt kerüljenek elhelyezésre a közcélú épületek, a piactartás feltételeit is itt kívánták biztosítani. 1782, illetve 1837-ből származó városrendezési elképzeléseket felidézve láthatjuk, döntő volt a tér egységének esztétikumának megteremtése, funkciójának kialakítása a város hagyományainak figyelembe vétele. A XIX. század elejétől Baltazár János hajdúkerületi mérnök nagyvonalú elképzelései nyomán, melyhez nagyszerű segítőre és partnerre talált Sillye Gábor hajdúkerülti főkapitány személyében, egy sor változás történt a tér arculatán. Tulajdonképpen az 1910-es évekre a főtér a ma is látható látványt nyújtotta. E néhány gondolat után induljunk el első sétánkra. A Bocskai tér egyik meghatározó épülete volt a Hajdúkerülti székház, amely a városi bíróságnak, illetve a Hajdúsági Múzeumnak ad otthont. maga az épület a megye legrégibb középülete.<ref name=":0" />
 
== A város címere ==
]]
[[Fájl:Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény.jpg|bélyegkép|jobb|Hajdúböszörmény, Bocskai István Gimnázium légifotón]]
*''Hajdúsági Múzeum (egykori Hajdú kerületi székház):'' A XIX. század legvégétől országosan is egy sor múzeumot alapítottak, illetve elkezdték azok szervezését. Rómer Flóris javaslatára, mely városi múzeumok létrehozására irányult, gyűjtőkörök ajánlásával gyorsult fel ez folyamat. Városunkban már ezt megelőzően is folyt a gyűjtőmunka. Egy 1871-es adat szerint például a Múzeumi Egylet részére – melyet iskolai szertárként értelmezhetünk – Múzeumi Alapot, azaz pénzügyi fedezetet hoztak létre. Tanárok, diákok végezték a gyűjtést. Természetesen ez csak közvetett módon szolgálta a múzeumi gondolat városi megvalósítását. Hajdúböszörményben a Városi Múzeum megalapítása 1924-ben történt meg. A létrehozásában elévülhetetlen érdemei voltak az alapító, H. Fekete Péter polgári leányiskolai igazgatónak. A múzeum anyagának gerincét néprajzi, régészeti és történeti anyagok adták. A város képviselő-testülete, illetve polgármestere támogatásáról biztosította az új intézményt, és 1928 áprilisától közgyűlési határozattal éves költségvetést, kinevezett igazgatót, valamint állandó helyiséget biztosított a testület a múzeum működéséhez. Ekkortól tehát folyamatosan és rendszerezett gyűjtő- és feldolgozó munka indult meg, mely mára a Hajdúsági Múzeumot (ezt a nevet 1951-től viseli az intézmény) méltán tette nemzetközileg is számontartott és elismert intézménnyé. Az 1951-es névfelvétel egyben a múzeum állandó kiállításának megnyitását is jelentette (1951. június 17.), mely felölelte a hajdúság történetét, néprajzát, régészeti emlékeit. Ezt később – az újabb kutatások eredményeivel kiegészítve – gazdag tárgyi bemutató, állandó kiállítás követte (1966-1985). A mostani immár harmadik állandó kiállítás reprezentálja azt a tudományos kutató és feldolgozó munkát, melyet a múzeum szakemberei az elmúlt időszakban végeztek. Maga a bemutatott anyag – régészeti, helytörténeti, néprajzi művészeti vonatkozásokban gazdag tárgyi anyaggal mutatják be a Hajdúság történetét. A kiállítást az emeleti részekben tekinthetik meg, s mielőtt felérnek a lépcsőn, egy-egy mell- és egészalakosegész alakos szoborral találkoznak. A Hajdúsági Múzeum, a Hajdúkerület volt székháza kapualjában, karcsú oszlopon impozáns bronz férfifej: '''Báthori Gábor''' (1589-16131589–1613) erdélyi fejedelem '''arcmása''', Fekete Tamás szobrászművész alkotása. A kállói hajdúkat Böszörmény birtokára telepítő fejedelemnek állított emléket a hálás utókor. Az ecsedi és somlyai Báthory családok örököse a 18 éves „Gábris vitéz” a hajdúk segítségével szerezte meg a trónját, hogy megcsalatva ugyanezek végezzenek majd vele alig 25 évesen Nagy lélek volt. A nagyratörő álmokat szövő ifjú fejedelem belső politikája és magatartása ellenkezést váltott ki, katonai kalandjai pedig veszélybe sodorták Erdélyt. Tudomásunk szerint, ez az egyetlen Báthory Gábor arcmását őrző szobor Magyarországon és Erdélyben. Készült és avatták 1991. szeptember 13.-án, a Város napján. A múzeum lépcsőfordulójában áll Konyorcsik János szobrászművész háromnegyedes életnagyságú '''Hajdúkatona''' című szobra, melyet 1976-ban avattak. A műemlék épületben, a Hajdúkerület volt székházában elhelyezett műalkotással a katonáskodó, a hajdúszabadságért oly sokat küzdő ősöknek állít emléket a város, az utókor. A mű puritánság, paraszti keménység – a jobbágy sorsból kiemelkedő -, de a feudális állam kereteiből kitagadott szabadhajdúk szimbóluma. Egy olyan társadalmi rétegé, amelynek kiirtásáról országgyűlési határozatok szólnak. A szobor egyrészt a ruházat- és fegyverviselet dolgában hiteles, másrészt sugallt eszmeisége összhangban van az épület történelmi légkörével.<ref name=":0" />
* Káplár Ház – [[Káplár Miklós]] festményeinek gyűjteményével ismertet meg<ref name=autogenerated1>Czellár - Somorjai i.m. 613. o.</ref>
*A '''Sillye Gábor Művelődési''' Központ az egyik alapbázisa a város közművelődésének, impozáns, 400 személyes színháztermébe rendszeresen tartanak előadásokat, zenei rendezvényeket, szórakoztató és folklór műsorokat valamennyi korosztály számára. Az intézmény emeleti galériájában és kiállítótermében rendszeresen ad otthont a különböző képzőművészeti ágak hazai és külföldi képviselőinek. A földszinten állandó kiállítás keretében mutatkoznak be a Böszörményben élő és alkotó képzőművészek. Az intézményben közel száz öntevékeny csoport működik, melyek közül több országos minősítéssel is rendelkezik. (Például a fúvózenekar, énekkar, népitáncosoknépi táncosok, színjátszók stb.)<ref name=":0" />
* Bocskai téri Református Templom: [[15. század]]i eredetű, [[barokk]] tornyos és festett kazettás mennyezetű. [[Gerster Károly]] építette át 1850–1867 közt, majd [[1880]]–[[1882|82]]-ben építették át ([[Romantika|romantikus]]) stílusban [[Czieger Győző]] tervei alapján. Falán a város címere látható.<ref>Czellár - Somorjai i.m. 612-613. o.</ref> A templom alapját az Árpád-házi királyok idején lerakhatták. 1681-ben leégett, újjáépítették. A XVI. század második felében a város lakossága csatlakozott a reformációhoz, így a templom református lett. Orgonája az ország negyedik legnagyobb Angster- típusú hangszere, mely 3 manuális, 47 regiszteres.<ref>{{Cite web|url=http://www.itthon.hu|title=Úti tippek, programok és szállásajánlatok Magyarország legnagyobb turisztikai portálján|accessdate=2018-07-13|work=www.itthon.hu|language=hu-HU}}</ref>
* Kálvin téri Református Templom: Böszörmény másik, monumentális református temploma, amely a 19. század végén, a késő eklektika stílusában épült. Városképi szempontból is jelentős, falai között aktív hitélet folyik.<ref>{{Cite web|url=http://itthon.hu/|title=Úti tippek, programok és szállásajánlatok Magyarország legnagyobb turisztikai portálján|accessdate=2018-07-13|work=itthon.hu|language=hu-HU}}</ref>
* Kálvineum épülete
* [[Bocskai István Gimnázium (Hajdúböszörmény)]] : o  Romantikus stílusú épület, melynek helyén álló "oskolában"„oskolában” már 1621-ben tanítás folyt, a debreceni Református Kollégium partikulájaként. A városképet ma is meghatározó, egyemeletes, széles homlokzatú épület Vecsey Imre debreceni építész tervei alapján épült 1864-ben.
* Táncoló hajdúk szobra (Bocskai tér) Kiss István szobrászművész hétalakos szoborcsoportja az együtt '''''táncoló hajdúvitézek'''''et ábrázolja. Számuk jelképes: a hét hajdúvárost testesítik meg: Böszörmény, Polgár, Szoboszló, Dorog, Hadház, Nánás, Vámospércs.
* Bocskai szobor: Holló Barnabás szobrászművész alkotása, melyet 1907-ben emeltek. A kétalakos kompozíció, a mintegy négyhektáros tér mértani középpontjában áll.<ref name=":0">Hajdúböszörmény Városi útikalauz</ref>
1974-ben kivált a nyíregyházi főiskola intézményi struktúrájából és megkezdte 1986-ig tartó külön életét.
 
Ezt követően 1986 és 1990 között a felsőoktatás első integrációs hullámában a ''Debreceni Tanítóképző Főiskola'' részeként funkcionált. A rendszerváltást követő első évtizedben ismét teljes körűen gyakorolhatta függetlenségét a hajdúsági óvóképzés meghatározó intézménye. 1996-2003 között Wargha István nevét viselte. 2000-ben az egész országra kiterjedő integrációs folyamat részeként a ''Debreceni Egyetem''részévé vált, s a "'''Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar"''' nevet viselte több éven át. Az Emberi erőforrás tanácsadó mester szak indításának jogosultságával a kar új nevet kapott. 2009. január 1-jétől  a kar neve: '''Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar'''.
 
'''Az óvodapedagógus-képzés kezdetei'''
Az intézmény létrejöttekor csupán az '''óvodapedagógus''' (akkori meghatározással: óvónő) képzést tűzte ki célul. Az eltelt évtizedek alatt azonban igyekezett reflektálni azokra a társadalmi- és szakmai változásokra, igényekre, melyek elsősorban a rendszerváltást követően befolyásolták a hazai felsőoktatást. Ennek megfelelően '''1992-ben''' '''szociálpedagógusok''' képzése kezdődött meg, eleinte az óvodapedagógus – szociálpedagógus szakpár keretében, majd az évtized második felétől már önálló szakként is.
 
Újabb komoly előrelépés volt a '''művelődésszervező''' szakunk elindítása is '''2004-ben''', mely csak a szociálpedagógus szakkal együtt volt felvehető. Ez a képzésünk is igen népszerűnek bizonyult, így már –igaz– igaz más néven- '''2006-tól''' önálló '''andragógia''' szakként is jelen van képzési struktúránkban. 2006 más szempontból is komoly változást hozott karunk képzési történetében, hiszen ekkor állt át a magyar felsőoktatás a kétszintű rendszerre (BA/MA), melynek eredményeképpen kialakult alapképzési szakjaink az alábbiak szerint alakultak: '''óvodapedagógia''' – 6 félév, '''szociálpedagógia''' – 6+1 félév, illetve '''andragógia''' – 6 félév. A '''Csecsemő- és kisgyermekgondozó BA'''képzés pedig, mellyel immár nevünkhöz teljes mértékben igazodva, a születéstől az időskorig terjedő ívét adjuk képzési repertoárunknak a 2010/2011-es tanévtől várja az érdeklődő hallgatókat.
 
A képzés további két szintje is megjelent karunkon: a felsőfokú szakképzés és a mesterképzés. 2009-ben indult el első felsőfokú szakképzésünk ('''Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó'''), a 2011/12 tanévben pedig még egy új FSZ szakunk is meghirdetésre került, az '''Ifjúságsegítő'''. 2009-ben indult útjára a nagy népszerűségnek örvendő '''Emberi Erőforrás Tanácsadó MA''' szakunk, melynek levelező tagozata kedvelt továbbtanulási célja hajdani BA szinten végzett hallgatóink számára is.
 
* 1975: Óvónőképző Intézetek II. Tudományos ülésszaka
* 1985-20001985–2000: Nemzetközi Játékpedagógia Fórumok (szám szerint 10)
* 1993: Múzeumpedagógusok kongresszusa
* 1994: Az enyhén fogyatékos gyermekek integrált nevelése
 
* Leonardo-projekt I. New Time: Working Towards Equal Opportunities in Europe. Training Module for Social Cre Students. 2000.
* Leonardo-projekt II. Roma gyerekek integrált nevelése. 2000-20022000–2002.
* Spiel und Spielzeug in der Lehrerausbildung. ERASMUS. 2000-20042000–2004.
* Romológiai ismeretek a pedagógusképzésben. Soros Alapítvány. 2000.
* Az óvodapedagógus vezetői képességének megalapozása és fejlesztése. KOMA 2003.
* [[Maghy Zoltán]] ([[1903]]–[[1999]]) festőművész
* [[Bíró Ferenc (festő)|Bíró Ferenc]] ([[1935]]–[[1981]]) festőművész
* [[O. Szabó István]] (1954.–1954–) Jászai Mari-díjas színész
* [[Varga Mária (színművész, 1963)|Varga Mária]] (1963-1963–) Jászai Mari-díjas magyar színésznő
* [[Botos Éva]] ([[1974]]–) magyar színésznő, énekesnő.
* [[Zolnay Mihály]] (1888–1970) iskolaigazgató
* [[Péter Bence]] (1991-1991–) magyar zongoraművész
* [[Balogh Norbert]] (1996-1996–) magyar válogatott labdarúgó, az [[APÓ Ellínon Lefkoszíasz|APOEL]] játékosa.
* [[Kiss János (labdarúgó, 1952)|Kiss János]] (1952-1952–) volt magyar válogatott labdarúgó, a [[Debreceni VSC]] volt védője.
*'''Baltazár Dezső''' 1871. november 15-én született Hajdúböszörményben. A család ötödik, legifjabb gyermekeként nevelkedett. Édesapja az a Baltazár János hajdúkerületi mérnök volt, aki több jeles középületünk tervezőjeként is jegyezte nevét. Édesanyja Ceglédy Mária, aki féltő gondoskodással nevelte gyermekeit. Az ifjú Baltazár előbb Böszörményben, majd Debrecenben tanult. Innen került 1894-ben gróf Tisza István geszti birtokára, ahol '''tanítóskodott'''. (Korábban e ház falai között nevelősködött Arany János is.) A doktorátus megszerzését követően 1898-ban Gesztről a kultuszminisztériumba kerül. Két évi lelkiismeretes állami közszolgálat után előbb Hajdúszoboszlóra (1900), majd Hajdúböszörménybe (1904) került lelkipásztornak, mint esperes. A parókiákban megtapasztalhatta mindazt, amire mindig is rendkívül fogékony volt. Az elesettek, a rászorulók segítése, a közösségek szervezése. Munkájában is nyomon követjük domináns vonásait. Az általa szervezett Református Lelkészegyesület – melynek 1907-től elnöke - sokat tett a református lelkészi karért. Az egyesület lapja (Református Lelkészegyesület Lapja), melynek főszerkesztője is volt, elsősorban a szociális kérdésekkel, a papneveléssel, a közösségi élettel foglalkozott. Baltazár 1911-ben érkezik élete egyik fordulópontjához; augusztus 15-én beiktatják püspöki hivatalába. Fáradhatatlanul végzi szolgálatát. Aktív közreműködője a Tisza István Tudományegyetem (ma Kossuth Lajos Tudomány Egyetem) megalapításának. Nevéhez köthető a Kálvineumok létrehozása, a református papi és tanítói árvák számára, így hajdúböszörményi Kálvineum is. A kor szellemi életének is aktív részese, újságcikkeket, könyveket zsoltárokat ír és fordít, kiválóan bírta a német, angol, görög, latin és zsidó nyelveket. Mint politikus előbb a szociáldemokrata irányzatú agrárszocialista mozgalmat, majd később a Tisza István vezette munkapártot támogatta. Élete utolsó pillanatáig alkotott. Családja (hat szerető gyermeke és U. Szabó Izabella nevű felesége) körében 1936. augusztus 15-én rosszul lett, s tíz napra rá bevégezte földi pályafutását.<ref name=":0" />
*'''Veress Ferenc''' feltaláló, költő, festő. 1908. augusztus 24-én született Hajdúböszörményben sokgyermekes egyszerű családban. Anyja piaci árus, apja kerékgyártósegéd volt. Gyerekkorától hosszú út vezetett a világhírig. Pályáját géplakatos tanulóként kezdte, de tehetsége hamar megmutatkozott. Tizenhét éves korában iparkamarai kitüntetéssel kapott segédlevelet. A segédlevél birtokában különböző kisiparosoknál dolgozott szülővárosában. Közben a debreceni Felsőfémipari Szakiskolában tudását mélyítette. A gazdasági válság kezdetén került a fővárosba, ahol rövidebb-hosszabb kitérők után műszaki tisztviselő lett. Mérnöki diplomára ugyan soha nem tett szert, ugyanakkor 21 bejelentett és elfogadott szabadalma van. A „forgácsmentes fémdarabolás síkfolyatással” szabadalmát az évszázad tizenkét legjelentősebb találmánya közt jegyzik. Mindemellett behatóan foglalkozott a költészettel és a festészettel. Első verseskötete húsz éves korában jelent meg, majd újabbak követték, mintegy három évtizedes költői pálya foglalataiként. Az ecsetkezelés, a színek gazdag világa gyermekkorától fogva tartották. Családjában ez nem volt újdonság. Két bátyja festőművész volt. Erős érzelmi, indulati és gondolati hatású képei a világ számos kiállítótermébe eljutottak. A „Színek, szavak, szabadalmak” embere alkotásokban gazdag életét 1983-ban fejezte be.<ref name=":0" />
 
== Itt éltek ==
* 1924-ben itt élt és tanított [[Gulyás Pál (költő)|Gulyás Pál Lajos]] (Debrecen, 1899. október 27. – Debrecen, 1944. május 13.) magyar költő, tanár.
* Itt nőtt fel [[Friedrich Ádám]] (Debrecen, 1937. december 19. –) kürtművész, jelenleg a város díszpolgára.
* Itt nőtt fel [[Fülöp Sándor (festő)|Fülöp Sándor]] (Debrecen, 1928. október 17. - Mátészalka, 2012. június 3.) festőművész
 
== Képzőművészet ==