„Konstancia antiochiai fejedelemnő” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dj (vitalap | szerkesztései) a isbn korr |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Uralkodó infobox}}
'''Konstancia, antiókhiai hercegnő''' ([[1128]]
== Gyermekkora ==
15. sor:
Az antiókhiai nemesek hűséget esküdtek Balduinnak és Konstanciának. A király [[I. Joscelin edesszai gróf|Joscelin]] [[Edesszai Grófság|edesszai grófot]] nevezte ki régensnek. 1131-ben azonban egy hét különbséggel mindketten elhunytak. Jeruzsálemben Melisenda királynő és [[Fulkó jeruzsálemi király|Fulko jeruzsélemi király]] társuralkodóként léptek trónra.
Aliz nem adta fel, hogy Antiókhia az övé legyen, ezért ismét megpróbálta magát régensként elismerni. Az antiókhiai nemesek azonban idegenkedtek a női régens gondolatától, ezért ismét Jeruzsálemhez fordultak. Ezúttal azonban Aliz szövetségeseket is talált magának, [[Tripoliszi Grófság|Tripolisz grófját]], Ponst, valamint [[II. Joscelin edesszai gróf|II. Joscelint Edessza grófját]]. A szövetségesek elzárták a szárazföldi utat Fulkó elől, aki kénytelen volt a tengeren keresztül megközelíteni a várost. Fulkót az antiókhiai nemesek elismerték régensnek, és Renaud Manzoir gondjaira bízta a várost. A király legyőzte az edesszai csapatokat, majd
Látva azt, hogy Antiókhiának szüksége van egy erős kormányzásra, férjet keresett a még mindig gyermekkorú Konstancia számára, és [[IX. Vilmos aquitániai herceg]] fiára, [[Rajmund antiochiai fejedelem|Rajmundra]] esett a választása. Döntését azonban nem hozta nyilvánosságra, mert tartott Aliz, valamint a magát Antiokhia örökösének tekintő [[II. Roger szicíliai király]] beavatkozásától.
1135-ben azonban Melisenda kiharcolta, hogy a húga visszatérhessen Antiókhiába. Aliz ekkor felajánlotta a lánya kezét [[II. Ióannész bizánci császár|II. Ióannész Komnénosz]] bizánci császár fiának, [[I. Manuél bizánci császár|Manuélnek]]. A javaslata kettős célt szolgált: egyrészt szorosabbra akarta fűzni a viszonyát Bizánccal, másrészt az újdonsült menyasszonynak így el kellett volna hagynia Antiókhiát, ráhagyva a várost Alizra. Amikor ez Fulkó tudomására jutott, követséget menesztett Aquitániába, hogy sürgesse Rajmund megérkezését. Rajmund álruhában utazott el a Szentföldre, nehogy a szicíliai király elfogja. Amikor 1136 áprilisában megérkezett a városba, a jeruzsálemi latin pátriárka elhitette Alizzal, hogy Rajmund valójában ővele, és nem a
1136-tól Rajmund kormányozta Antiókhiát, a ránk maradt források alapján Konstanciának kevés beleszólása volt a fejedelemség kormányzásába. A [[második keresztes hadjárat]] idején [[1148]]-ban kereste fel [[VII. Lajos francia király]] a fejedelemséget, ám nem nyújtott segítséget, miután széles körben elterjedt a pletyka, hogy Rajmund és [[Aquitániai Eleonóra]] viszonyt folytatott egymással. A király hazatért, így kényszerítve a feleségét, hogy tartson vele. Rajmund 1149. június 29-én elesett a [[Núr ad-Dín Mahmúd]] ellen vívott inabi csatában, így Konstancia megözvegyült.
34. sor:
Első férjétől, Poitiers-i Rajmundtól:
* Bohemund, III. Bohemund néven
* [[Antiochiai Mária bizánci császárné|Mária]], bizánci császárné
* Philippa (
* Balduin (†1176), Konstancia második fia, a [[Müriokephaloni csata|müriokephalóni csatában]] esett el, lehetséges, hogy nem Rajmund, hanem Rajnald az apja
Második férjétől, Châtillon Rajnaldtól:
* [[Chatillon Anna|Ágnes]] (
* Aliz, Azzo estei gróf felesége, lehetséges, hogy nem Konstancia, hanem Rajnald más felesége az édesanyja
|