Főmenü megnyitása

Módosítások

Nincs méretváltozás ,  1 évvel ezelőtt
a
Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel
Az [[első világháború]] végén a Monarchia szétesése utáni hatalmi vákuumban az ún. népjóléti bizottmány vette át ideiglenesen a kormányzást. 1918. november 12-én a szociáldemokrata Ludwig Oberzaucher a színház balkonjáról kikiáltotta a köztársaságot. Az 1919 májusában a helyi választáson a szociáldemokrata Vinzenz Muchitsch lett a polgármester, aki egészen 1934-es erőszakos eltávolításáig megtartotta posztját. A világháború utáni békeszerződés után Alsó-Stájerország [[Jugoszlávia|Jugoszláviához]] került, ami nagy csapást jelentett Graz gazdaságának. 1932-ben Grazban épült meg az első stájerországi krematórium.
 
A grazi nemzetiszocialisták 1938. február 24-én néhány nappal az [[Anschluss]] előtt tömegtüntetéseket tartottak a városban, bár a pártjuk ekkor be volt tiltva Ausztriában. A polgármester hozzájárulásával horogkeresztes zászlókkal lobogózták fel a belváros utcáit és a városházát még a német csapatok megérkezése előtt. Az egyetemisták is részt vettek a felvonulásokon és nagy számban léptek be az [[Sturmabteilung|SA]]-ba és az [[Schutzstaffel|SS]]-be. Javasolták, hogy az egyetemet nevezzék el [[Adolf Hitler]]ről, hangsúlyozták, hogy a grazi felsőoktatási intézmény a német tudomány délkeleti bástyája, a germanizmus előőrse a keleti veszedelemmel szemben. A csatlakozási népszavazás előtti propagandakörútja során Hitler 1938. április 3-4-ánén Grazban tartózkodott és 30 ezer ember előtt mondott beszédet.<ref>Stefan Karner: Die Steiermark im Dritten Reich 1938–1945. 3. Auflage. Leykam Buchverlag, Graz 1986, {{ISBN|3-7011-7171-8}}</ref> A népszavazás győzelme után minden más politikai pártot betiltottak, a 2400 zsidónak minősülő grazi polgár vagyonát elkobozták, magukat pedig vagy emigrációba kényszerítették vagy Bécsbe deportálták. 1940 márciusában Stájerországot „zsidómentessé” nyilvánították. 1938. július 25-én, amikor a nácik az 1934-es elbukott júliusi puccsra emlékeztek, Hitler a „népfelkelő város” címet adományozta Graznak.
 
Az Anschluss után a hatóságok kialakították a mai Nagy-Grazot, amikor beolvasztották a városba és kerületté alakították át a szomszédos Liebenau, St. Peter, Waltendorf, Ries, Maria Trost, Andritz, Gosting, Eggenberg, Wetzelsdorf és Straßgang községeket. A városi közigazgatási beosztás nagyjából ekkor nyerte el mai képét, csak a 17. kerület, Puntigam szakadt el 1988-ban Straßgangtól.
153 097

szerkesztés