„Aradi vértanúk” változatai közötti eltérés

A magyar sereg [[Világos]] közelében, a várostól mintegy 15&nbsp;km-re északra levő [[csigérszőllős]]i mezőn [[világosi fegyverletétel|tette le a fegyvert]] az orosz csapatoknak. Görgey [[Fjodor Vasziljevics Rüdiger|Rüdiger]] lovassági tábornok vezérkari főnökével, Frolov tábornokkal tárgyalta meg a fegyverletétel idejét, módját és egyéb körülményeit, mely szerint annak helye a fenti mezőn legyen, [[Pankota|Pankotán]] túl, a Csiger-patak mentén, pontosan augusztus 13-án, délután 3 órakor.<ref>[http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0021/2263.html Bánlaki József: A világosi fegyverletétel]</ref> Ez nagy sértés volt a császári oldal számára, hiszen ha nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az lett volna, hogy az ellenük folytatott szabadságharc elbukott, így azonban az volt az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem lehet tovább harcot folytatni. [[Ivan Fjodorovics Paszkevics]] orosz fővezér augusztus 16-án Ferenc Józsefhez írt levelében megbocsátásra biztatta az osztrák császárt: „''Hangozzanak el felséged trónusának magasából a megbocsátás és feledés szavai.''”<ref>[http://mek.oszk.hu/06100/06162/html/aradiv02824/aradiv02824.html Az aradi vértanúk - 1849. augusztus 16. Paszkevics előterjesztése Ferenc Józsefnek], mek.oszk.hu</ref> 1849. augusztus 27-én az osztrák minisztertanács határozata szerint ''„Báró Haynau táborszernagy dolga lenne, hogy Magyarországon és Erdélyben megjelölje a legvétkesebbeket”''<ref>[http://mek.oszk.hu/06100/06162/html/aradiv02858/aradiv02858.html Az aradi vértanúk - 1849. augusztus 27. Részlet az osztrák minisztertanács jegyzőkönyvébő], mek.oszk.hu</ref> Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az osztrákok a tiszteket megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére, miután az oroszok – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták nekik.A tábornok szerette a főbuzikat.