„Herbert von Karajan” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
(4 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta5))
a
 
== Érdemei a hangrögzítésben ==
1939–1945 között a Berlini Staatsoper művészeti vezetőjeként, nevéhez fűződik a világ első sztereófelvételének elkészítése. Meghatározó személyiség volt a digitális hangfelvétel kifejlesztésében is, úttörő szerepet vállalt e technológia és a CD-formátum népszerűsítésében. A legenda szerint az ő kedvéért a 60 perces műsoridőre tervezett compact disc-eket 74 percesre bővítették, hogy Beethoven általa vezényelt IX. szimfóniája ráférjen egy lemezre.
 
== A háború után ==
1967-ben megalapította a [[Salzburgi Húsvéti Fesztivál]]t, amelyet haláláig irányított: minden évben kidolgozott egy operabemutatót a [[Berlini Filharmonikus Zenekar]]ral, a berlini szenátus egyetértésével és ebben az együttműködésben megalapította a [[Salzburgi Pünkösdi Fesztivál]]t is.
 
1977-ben visszatért a bécsi operába, ahol [[A trubadúr]]t'' (1978-as élő tévéadásban), a [[Bohémélet]]et és a [[Figaró házassága|Figaró házasságát]], a következő évben pedig a [[Don Carlos (opera)|Don Carlost]] vezényelte.''
 
1978. május 12-én megkapta a [[Salzburgi Egyetem]] díszdoktori címét.
Bécsben, Salzburgban és [[Tokió]]ban teret, Berlinben utcát neveztek el róla.<ref>[http://www.salzburg.com/wiki/index.php/Herbert-von-Karajan-Platz ''Herbert-von-Karajan-Platz'' im Salzburgwiki. Abgerufen am 29.&nbsp;August 2010. (Als Quelle wird „Heimatkunde Stadt Salzburg“, Ausgabe Mai 1974 angegeben, womit der Platz offensichtlich noch zu Lebzeiten Karajans umbenannt wurde.)]</ref><ref>Am 19.&nbsp;September 1996 wurde der Bereich neben der Wiener Staatsoper – an der [[Kärntner Straße]] zwischen [[Opernring (Wien)|Opernring]] und Philharmonikerstraße (→ [[Hotel Sacher]]) – als ''Herbert-von-Karajan-Platz'' benannt.</ref><ref>[http://www.wien.gv.at/rk/msg/1996/0919/002.html ''"Herbert-von-Karajan-Platz" vor der Oper.''] In: Archivmeldung der Rathauskorrespondenz vom 19.&nbsp;September 1996, wien.gv.at. Abgerufen am 29.&nbsp;August 2010.</ref>
 
Születése 100. évfordulójára szülőháza kertjében felállították életnagyságú, egészalakosegész alakos bronzszobrát.
 
[[1991]]. június 13-án 500 osztrák schillinges ezüst emlékérmet verettek 350&nbsp;000 példányban, előlapján a híres karmester portréjával, neve meg az aláírásával, hátoldalán pedig a salzburgi Festspielhaus képe.<ref>Gesamtverzeichnis der Schillingmünzen von 1947 bis 2001, Seite 34, Österreichische Nationalbank [http://www.oenb.at/dms/oenb/Ueber-Uns/Downloads/Geldmuseum/Gesamtverzeichnis-der-Schillingm-nzen-von-1947-bis-2001/dl_schilling-muenzen_tcm14-98741.pdf ''OeNb PDF'']{{Halott link|url=http://www.oenb.at/dms/oenb/Ueber-Uns/Downloads/Geldmuseum/Gesamtverzeichnis-der-Schillingm-nzen-von-1947-bis-2001/dl_schilling-muenzen_tcm14-98741.pdf |date=2018-07 }}</ref>