„Románia” változatai közötti eltérés

A [[19. század]] második felében a nemzetközi események következtében ([[krími háború]]) Havasalföld és Moldva nagyobb fokú autonómiához jutottak a Oszmán Birodalom keretében. [[1859]]-ben a két terület nemzetgyűlése közös fejedelmének választotta [[Alexandru Ioan Cuza|Alexandru Ioan Cuzát]], ennek következtében Románia 1862-ben [[Havasalföld]] és [[Moldva]] egyesülésével jött létre, mely a török birodalomban autonóm státuszt élvezett. Románia 1877-ben [[Oroszország]] oldalán belépett az [[Orosz–török háború (1877–78)|orosz–török háborúba]], és a török csapatok veresége után [[1877]]. [[május 10.|május 10-én]] parlamenti kiáltványban kinyilvánította állami függetlenségét, amelyet a [[San Stefanó-i béke]] révén az európai nagyhatalmak elismertek. A fejedelem [[1881]]-ben [[I. Károly román király|I. Károly]] néven az ország első királya lett, és – a román alkotmány szerinti korlátozott jogkörrel – [[1914]]-ig uralkodott. Az [[Első világháború|I. világháborút]] lezáró [[Trianoni békeszerződés|békeszerződés]] értelmében Románia része lett a [[Magyarország]]tól elcsatolt [[Erdély]], a [[Bánság]] (Bánát) keleti része, az [[Alföld]] többi keleti vidéke [[Máramaros]]sal (Partium) és az ukrán [[Bukovina (régió)|Bukovina]] területének zöme, valamint a cári Oroszországtól elfoglalt, nagyrészt román lakosságú [[Besszarábia]].

 

 

{{bővebben|Románia történelme}}