„Klebelsberg Kuno” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
65. sor:
3 év alatt 5000 tanyai tanterem épült Magyarországon. A modern épületek fala már nem [[vályog]]ból készült, hanem téglából, padlózatuk [[vörösfenyő]]ből készült, hatalmas ablakaik voltak és palatetőjük. Háromszobás tanítói lakás is tartozott hozzájuk, az udvaron téglából épült WC-vel. Ezek az új tanyasi iskolák lettek a tanyavilág kultúrközpontjai, ahol könyvtár is volt, valamint [[gramofon]]nal és filmvetítő gépekkel voltak felszerelve. Gazda-, iparos- és [[olvasókörök]] tarthatták itt összejöveteleiket.
Klebelsberg még arra is figyelt, hogy az új tanítói lakásokba úgy kerüljenek a fiatal tanítónők és tanítók, hogy ezzel növelhesse az összeházasodás és letelepedés lehetőségét. A tanárképzésre különben is nagy gonddal ügyelt, és azt hangsúlyozta, hogy a „''
=== Felsőoktatási és tudománypolitika ===
79. sor:
Parlamenti bizottsági elnökként támogatta a dualizmuskori tanszabadságot súlyosan sértő, [[numerus clausus]] törvényt, annak Európában egyedülállóan diszkriminatív szakaszát, mely plenáris módosító indítvány következtében került a törvénybe (a felvehető hallgatók népfaji arányáról) már nem szavazta meg.
Klebelsberg később sokat beszélt arról nyilvánosan, hogy elvi álláspontja a [[numerus clausus]] eltörlése lenne, de az erre tett liberális javaslatokat újra és újra leszavaztatta a kormánypárttal. Az 1927-re elkészült módosítás célja, ahogy Klebelsberg bizalmasan írta Bethlennek:
[[Kép:Hungarian government 1921.jpg|right|thumb|300px|A kormány 1921-ben. Balról jobbra [[Bethlen István (politikus)|Bethlen]] miniszterelnök, [[Térfy Béla]] közélelmezés-, Klebelsberg belügy-, [[Kállay Tibor]] pénzügy- és [[Mayer János]] földművelésügyi miniszter]]
Külföldön ''Collegium Hungaricum''okat (CH) hozott létre a tudósutánpótlás biztosítására, éppúgy, mint az egyéb külföldi ösztöndíjak rendszerét.<ref>A CH-ok alapításával a diákok számára megkönnyítette a külföldi tapasztalatok megszerzését és az idegen nyelvek elsajátítását</ref> Az [[1930]]–[[1931]] tanévig a következő létszámmal működtek: [[Bécs]]i CH: 35 fő, Berlini CH: 26 fő. A hallgatók között volt például [[Náray-Szabó István]] (1926–28) kémikus, [[Vargha László]] (1927–30), majd [[Szabó Zoltán Gábor]] (
Az ifjúság [[sport]]oktatására is igen nagy hangsúlyt helyezett, megszervezte a ''Testnevelési Főiskolát''. Ugyanakkor 1928-ban
Klebelsberg minden fiatal tehetséget számontartott, pl. [[1930]]-ban ő hívta haza [[Szent-Györgyi Albert]]et [[Cambridge]]-ből és kinevezte a szegedi Orvos Vegytani Intézet vezetőjének.
Klebelsberg az egyetemeket sem úgy képzelte el, hogy oda majd csak a leggazdagabb és a legkiváltságosabb családok gyermekei járnak, úgy gondolta, hogy oda a legtehetségesebbek jussanak be, ez az elgondolása sem akkor, sem most nem aratott és nem arat osztatlan sikert, talán itt van a gyökere annak, hogy életművét már akkor is és most is vitatják. A
A hazai [[múzeum]]ok fejlődésének ügyét is támogatta, egyre több gyűjteményt létesítettek és működtettek közpénzen. A [[Szépművészeti Múzeum]]ban új gyűjteményi osztályt nyitott, segítette a megyei és városi múzeumok fejlesztésének ügyét.
111. sor:
[[Kép:Klebelsberg Kuno szoborcsoport P8130128.jpg|thumb|220px|right|A [[Klebelsberg Kuno-emlékmű]] Budapesten]]
[[Kép:Klebelsberg kulturkuria.JPG|right|thumb|220px|A Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központ]]
[[Kép:Klebelsberg szobra Debrecenben.jpg|right|thumb|220px|
* Történeti Társulat (elnöke)
* Széchenyi Tudományos Társaság ([[1926]]-ban Klebelsberg alapította)
|