Főmenü megnyitása

Módosítások

Mária Terézia Úrbéri Tabellák
A rendelet szerint a jobbágy házhely ([[jobbágytelek]]) belső fundusból (belső telek, belsőség), azaz házhelyből, annak udvarából és veteményeskertjéből, valamint külső appertinentiákból (tartozékok) állt. Az appertinentiákhoz tartozott a szántó, rét, legelő. A területek nagyságát azzal a vetőmag mennyiséggel határozták meg, ami az adott terület bevetéséhez kellett. Egy egész jobbágytelek belső fundusának nagysága 2 pozsonyi mérő, azaz kb. 62 liter volt. (1 pozsonyi mérő 2 [[véka]] volt, a véka méretű és egyúttal véka nevű szalmából font gabona tároló edények még pár évtizede is használatosak voltak a parasztgazdaságokban.) Két pozsonyi mérő vetőmaggal rendszerint 1200 [[négyszögöl]], az az egy magyar [[Hold (mértékegység)|hold]] nagyságú területet lehetett bevetni. Ha a belső telek ennél kisebb volt, az a külső tartozékokból pótolni kellett, ha a belső telek 1/4 mérőnél nem nagyobb mértékben haladta meg az előírtat, "azt mint csekélységet" nem kellett figyelembe venni, ha viszont ennél nagyobb mértékben, akkor azt is a külső tartozékokhoz kellett számítani.
 
Egy egész jobbágytelekhez tartozó szántó és rét nagysága különböző településeken az 1767. évi úrbéri tabellákban.
{| class="wikitable"
|-
!Helység(ek)!!Bozsok és Szerdahely!!Csécsény!!Kisvác!!SzolnokKarácsondǃǃSzolnok
|-
| Vármegye||Vas||Győr||Pest-Pilis-Solt||Heves||Szolnok
|-
| Szántó||18 hold||22 hold||26 hold||28 hold||30 hold
|-
| Rét||6 szekérre való||10 szekérre való||12 kaszálóra való||12 kaszálóra való||12 kaszálóra való
|-
| kaszálás||évente kétszer||évente egyszer||évente egyszer||évente egyszer||évente egyszer
|}