„Árapály” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:803:CBFB:842D:8FB9:F9B7:FED4 (vita) szerkesztéséről Tambo szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor:
| szélesség2 = 200
}}
Az '''árapály''' jelensége a közeli égitestek egymásra gyakorolt tömegvonzása által egymáson létrehozott alakváltozások. Földi értelemben az árapály vagy régies nevén '''tengerjárás''' a [[tenger]] szintjének periodikus emelkedése (''áradat'' vagy '''dagály''') és süllyedése '''(apály)''', melyet a [[Hold]] és a [[Nap (égitest)|Nap]] vonzásának befolyása okoz. A dagály és az apály között átlagosan 6 óra 12 perc telik el.<ref>Glenn D. Considine (főszerk.): ''Van Nostrand's Scientific Encyclopedia'', 2008, John Wiley & Sons, Inc., {{ISBN|978-0-471-74338-5}}, p. 1150.</ref> Egy évben 705 dagály van.<ref>Glenn D. Considine (főszerk.): ''Van Nostrand's Scientific Encyclopedia'', 2008, John Wiley & Sons, Inc., {{ISBN|978-0-471-74338-5}}, p. 5445.</ref> A tengerparti síkság apály idején szárazra, dagálykor pedig víz alá kerülő része az [[árapálysíkság]]. Az árapály energiáját [[árapályerőmű]]vek hasznosíthatják.
50 ⟶ 51 sor:
== Az apály- és dagályszintek közötti különbség helyi eltérései ==
[[Kép:Galway harbour.jpg|bélyegkép|400px|Hajók az [[írország]]i Galway kikötőjében apálykor<ref>[https://www.tidetimes.org.uk/galway-tide-times Galway Tide Times], tidetimes.org.uk</ref>]]
Az amplitúdó (szintemelkedés) összeadódásának hatására a [[szökőár]] végig szalad az óceánok felszínén. Az [[Atlanti-óceán]]on az árhullám mint egyetlen hullámtaraj halad északi irányba.
| |||