„Budai Vigadó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
61. sor:
Az [[ausztria]]i születésű Kallina, [[Prága|Prágában]] végezte el a műegyetemet, majd kezdetben [[Bécs]]ben, aztán az [[1870-es évek]]től kezdődően főképp Budapesten dolgozott, [[1896|1896-ban]] a vigadó tervezésekor 52 éves volt. [[Temesvár]]i születésű fiatal vejével, az 1896-ban 28 éves [[Árkay Aladár]]ral készített közös tervének belső térkialakítását a pályázati kiírás alaposan megkötötte. A Budai Vigadóban többek között egy nagy, többfunkciós dísztermet (koncert és bálterem egyben), vendéglátó-ipari helységeket, egyesületi célokat szolgáló tereket, lakóegységeket kellett tervezniük.
A [[második világháború]] közeledtével a főváros vezetése helyet szorított a háborús intézményeknek. Ennek egyik jele az volt, amikor feltehetően [[1941|1941-ben]] és [[1942|1942-ben]], az épület első emeletének szobájában az Élelmiszerjegy-központ Elosztó Hivatala kezdett el működni. Végül a háború egyik áldozatává vált a Budai Vigadóban folytatott kulturális tevékenység egésze is. A honvédelmi miniszter a rendeletével létrehozott Országos Hadigondozó Hatóság központi irodái számára, honvédelmi célból, ideiglenes használatra az épület egészét igénybe vette, a Budai Vigadóban lévő bérlakások és a 2. emeleten működő [[Budapest
[[2006]] és [[2007]] között, kívül és belül teljesen felújították a vigadót. Pontos tervrajzok híján a feljegyzések és régi fényképek alapján igyekeztek helyreállítani az eredeti pompáját.
| |||