„Bardo tödol” változatai közötti eltérés

A bardo valójában a köztes lét, a létköz elnevezése, a halál utáni és az új újjászületés közötti lét elnevezése, de az élőlény létezési szintjének átmeneti állapotait, azaz egyfajta tudatállapotait is bardónak nevezik. A tibeti buddhizmus szerint az élőlények tudatállapota, valójában a létállapotuk nem stabil, haláluk után olyan állapotba kerülnek, amelyről semmit nem tudnak azelőtt. Egyedül a változatlanság illúzióját keltő mögöttes tudat, vagy tiszta tudat (''(rigpa)'') állandó. A buddhizmus szerint az átmeneti időszakok a legalkalmasabbak az állapotváltások, a mögöttes tiszta tudat felismeréséhez. Egy adott tudatállapot során képtelenek vagyunk magát a tudatot vizsgálni, hiszen a mögöttes ént lefedi a megszokás, de az átmeneti állapotok alatt, változáskor a tudatállapot is vizsgálható.

[[Buddha]] tanításai során az élet folyamán elérhető megszabadulást tanította, ezért a halál utáni köztes létről meglehetősen keveset adott át tanítványainak. A korai buddhista iskolák egy része el sem fogadta a köztes lét fogalmát, például a [[Hínajána|théraváda]] buddhista iskola nem ismeri el annak létezést, mivel Buddha szövegei ezt nem tartalmazták. Más iskolák szerint azonban kikövetkeztethető a fogalom, így a 4. században [[Vaszubandhu]] nagy összefoglaló művében (''(Abidharmakósa-bhásja)''), amely a világ leírását tartalmazza, már megemlíti. Vaszubandhu szerint Buddha azt tanította, hogy a halál pillanata és az újjászületés közötti állapotban a lény ún. ''gandharva'' formában létezik, aminek jelentése ''„aki szagokat eszik”''. A lény kinézete ebben az állapotában már hasonlít ahhoz a formához, amiben újjászületni készül, mérete egy hatéves gyereknek felel meg, csak az istenek és más gandharvák számára látható, érzékszervei tökéletesek és nem lehet céljától (újjászületés) eltéríteni.

* Az emberi élet bardója (''(szkjena bardo)'') ami a napközbeni éber tudatállapotnak felel meg, ennek a tudatállapotnak korlátozott a cselekvő- és megismerőképessége

* Az álom bardója (''(milam bardo)''), ami alatt a megélt álmokra ugyan nem emlékszünk, vagy az álmok kaotikusnak, zavarosnak tűnnek, de határozott jelentéstartalommal bírnak, üzenetet hordoznak a ''szamszkárák'' törvényei és a jobbféltekés asszociációs logikai rend szerint. Tudatos kontrollal jógagyakorlatok során úrrá lehetünk álmainkon, az itt szerzett tapasztalatokat felhasználhatjuk a halál utáni köztes létben való eligazodás során.

*A meditációs állapot bardója (''(csamtan bardo)''). A meditáció során egyfajta koncentrációval módosult tudatállapot jön létre, illetve a tudat tiszta természete is megismerhető segítségével.