„Rosa Luxemburg” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Privatekelly (vitalap | szerkesztései)
forma, dupla commons ki
8. sor:
|halál helye=[[Berlin]]
}}
'''Rosa Luxemburg''' ({{lengyelül|Róża Luksemburg}}; [[Zamość]], [[Kongresszusi Lengyelország]], [[1870]]. vagy [[1871]]. [[március 5.]] – [[Berlin]], [[1919]]. [[január 15.]], {{lengyelül|Róża Luksemburg}}) [[Lengyelország|lengyel]] születésű [[marxizmus|marxista]] [[politika]]i gondolkodó, [[szocializmus|szocialista]] [[filozófia|filozófus]] és [[forradalom|forradalmár]] volt. A lengyelországi és [[litvánia]]i [[szociáldemokrácia|szociáldemokrata]] párt teoretikusa, majd a [[Németország Szociáldemokrata Pártja|német szociáldemokraták]] (SPD) politikusa, később tagja lett a [[Németország Független Szociáldemokrata Pártja|Független Szociáldemokrata Pártnak]] (USPD) is. A [[1918–19-es németországi forradalom|novemberi forradalom]] első napjaiban [[Karl Liebknecht]]tel megalapította a [[Die Rote Fahne]] (A Vörös Zászló) című újságot, és egy forradalmi tömörülést, a [[Spartakus-szövetség]]et (Spartakusbund), amely a későbbi [[Németország Kommunista Pártja]] (Kommunistische Partei Deutschlands – KPD) magját képezte. A KPD élén részt vett a sikertelen 1919 januári [[Spartakus-felkelés]]ben is, amelyet [[Gustav Noske]] hadügyminiszter a szabadcsapatokra, az ún. freikorps egységekre támaszkodva könyörtelen brutalitással vert le. Sok száz embert elfogtak, megkínoztak, majd kivégeztek, köztük Luxemburgot és Liebknechtet, akik a munkásmozgalom mártírjainak számítanak. Napjainkban követői a [[luxemburgizmus|luxemburgista]] mozgalom tagjai.
 
== Élete ==
50. sor:
== Gondolkodásmódja, eszméi ==
{{Kommunizmus}}
[[Fájl:Zetkin luxemburg1910.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Rosa Luxemburg (jobbra) [[Clara Zetkin]]nel 1910-ben]]
Luxemburg gondolkodásában fontos szerepet kapott „az önszerveződés (spontaneitás) és a megszervezettség dialektikája” mint tudományos kérdés és mint olyan, amely nyilvánvalóan nagyban meghatározza, hogy hogyan érdemes vagy hogyan kell mozgalmakat létrehozni. Téziseiben spontánnak tekintette az alulról szerveződő, akár [[anarchizmus|anarchista]] mozgalmakat, míg a megszervezett alatt a politikai pártokra hasonlító formát öltő [[osztályharc]]os szervezeteket értette. Dialektikus módon úgy vélte: a két forma nem szétválasztható, hanem egy folyamat különböző állomásait jelölik, ily módon nem is létezhetnek egymás nélkül; az elemi és spontán osztályharc továbblép egy magasabb szintre.
 
197 ⟶ 196 sor:
}}
 
== KépgalériaGaléria ==
{{commonskat|Rosa Luxemburg}}
<gallery class="center">
File:Bundesarchiv Bild 183-14077-006, Rosa Luxemburg.jpg|Rosa Luxemburg (1915)
File:DBP 1974 794 Rosa Luxemburg.jpg|Emlékbélyeg (1974)
[[Fájl:Zetkin luxemburg1910.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Rosa Luxemburg (jobbra) [[Clara Zetkin]]nel 1910-ben]]
</gallery>